Hétköznapok ünnepi köntösben

Január másodika van, a karácsony melege és a szilveszter vadóc bulija tovatűnt. Sokan összeborzongunk: még jó pár hét van a farsangig, addig még sok-sok unalmas hétfő és kedd és szerda vár. Valóban olyan rettenetesek lennének a hétköznapok?

Az ünnep attól is szép, hogy van mit igazán várni, életünk gerincét azonban mégis a hétköznapok adják. Ritmusuk, a napok megbízható hömpölygése biztonságérzetet nyújt. Mégis sokan arra gondolunk, bárcsak mindig hétvége lenne. Több lelkes riportalannyal beszélgettünk, hétvége-pártiakkal és ünnep szeretőkkel, de alig akadt, aki a hétköznapokat védelmébe vette volna.

„Az ünnepek tartást adnak”

Borsody Réka családjában nagy hagyománya van az ünnepek méltó megülésének, a hagyományok megtartásának, a Magyar Református Egyház ünnepköreihez alkalmazkodó jeles napok megünneplésének. Véleménye szerint különbség van aközött, hogy szabadságról, vagy mondjuk  a karácsonyi ünnepek után térünk vissza a munkába.

Kérdésünkre, hogy a hétköznapok meglehetős szürkeségébe hogyan lehet visszalopni az ünnep fényét, a fiatal angol szakos tanár portálunknak elmondta: „Számomra nagyon fontos, hogy visszaidézzük az ünnep hangulatát, a meghitt családi együttlétet, amiből később töltekezni lehet, túllendülni a hétköznapokba való visszatérés nehézségein. Ünnepeink, beleértve a vallásiakat is, megadják életünk vázrendszerét, amihez ragaszkodunk, ami tartást és keretet ad a hétköznapokban.”

Hogyan élvezzük a hétköznapot?

Hét rövid javaslatot adunk a továbbiakban arról, hogyan lehet a hétköznapokat is kellemessé, meghitté és oldottá tenni. Az első: lassan, nyugodtan gondoljuk át a napunkat a reggeli órákban, akár a munkahelyen egy kávé mellett az íróasztal ismerős tárgyai között tervezzük meg a napot vagy a hetet. Készítsünk feljegyzéseket, listát a teendőkből, mert így kevésbé tűnik végeláthatatlannak a munkanap.

Második javaslatként a hétfői stresszes értekezleteket halasszuk ebéd utánra. Mindenki élesebb, ingerültebb, türelmetlenebb egy hétfő reggel. Semmi sincs veszve, ha nem reggel kilenckor, hanem ebéd után kettőkor ül össze a csapat. Harmadszorra: tartsunk fontossági sorrendet napi teendőink között. Először a legfontosabb feladattal kezdjük, jóleső érzés lesz, ha sikeresen végeztünk vele, és jöhet a többi. Csak akkor ellenőrizzük az e-maileket és a velük érkező új feladatokat, ha már a nehezebbekkel végeztünk.

Kedves kis rituálék

Negyedszer: aki teheti, ebédszünetben menjen ki egy rövid sétára, akármilyen rövid is. Már tíz perc szünet a munkahelyi zsongásból csodákat tehet. Ötödikként azt ajánljuk, a végeláthatatlan hét során iktassunk be örömmel várt munkahelyi eseményeket. Lehet ez egy rövid kávészünet egy kedves kollégával. Hatodik javaslatként használjuk a lazább, ejtősebb pénteket a jövő heti feladataink megtervezésére. A hétvége örömteli közelsége segít majd a jövő hetet okosabban, oldottabban megtervezni. Érdemes ilyenkor rendet tenni az íróasztalon, a folderekben, és egy fiók–nagytakarítás is okos ötlet a papírhalmok között. Hetedikként megosztunk egy nekünk bevált módszert: legyen saját rituálénk. Akasszuk fel a kabátunkat ugyanarra a fogasra, vagy igyunk mindig ugyanabból a pohárból. Lehet ez rituálé egy rövid fohász, egy megnyugtató versrészlet, mondat vagy gondolat elismétlése, öt perc szabad böngészés az interneten vagy bármi, ami komfortérzetet ad. A lényeg: éljük meg,  és ne elszenvedjük a hétköznapokat. Máskülönben a következő ünnepbe fáradtan érkezünk meg.