Mi a döntő: nevelés vagy genetika?

A Tárki felmérése szerint a szülők fele-fele arányban érzi meghatározónak saját gyermekük esetében a nevelést és a genetikát. De talán mégsem mindegy, hogy a gyerek fejére a kalapács vagy egy Dante kötet esik. A dilemmáról a köztévé Ridikül című műsorában beszélgettek.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
gyerek
2013. december 05. bencze.aron

A Tárki felmérése szerint a szülők fele-fele arányban érzi meghatározónak saját gyermekük esetében a nevelést és a genetikát. De talán mégsem mindegy, hogy a gyerek fejére a kalapács vagy egy Dante kötet esik. A dilemmáról a köztévé Ridikül című műsorában beszélgettek.


Budavári Zita, a Bölcső Alapítvány alapítója, két fogadott gyermeket nevel. Véleménye szerint legkésőbb a kamaszkor éveiben egyértelműen kiderül, hogy a gének a dominánsak. Mint fogalmazott, az örökbefogadás előtt optimisták vagyunk, az első években azonban egyre inkább elcsendesedünk és bízunk az 50-50 százalékos elosztásban, a kamaszkor idején pedig már pillarezdülés nélkül tudjuk, a genetika mindent visz. Magyarázatképpen hozzátette: nagyobbik lánya bár csak tinédzserként találkozott először édesanyjával, lényegre törő megfogalmazásuk, látásmódjuk teljesen ugyanaz. Kitért arra is, hogy kisebbik lányánál nem ismerték a szülőket, így azt sem tudni, honnan jött. Ez mindennél rosszabb – mondta.

A Bölcső Alapítvány alapítója szerint az első hónapok a legmeghatározóbbak a szülő-gyerek kapcsolat kialakulásában. Kincső első öt hónapját egy csecsemőintézetben töltötte, ahol napi szinten is mindig más dajka foglalkozott vele. Nem alakult ki benne a kötődés, és sosem hajtotta Zita vállára a fejét. „Ha ezt szerettem volna, hogy ezt tegye, akkor éjszaka, alvás közben vettem fel” – jegyezte meg Budavári Zita, hozzátéve: ébren úgy ült a kezében, mint egy karó.

Vannak, akik úgy gondolják, hogy az emberek képességei az örökölt tulajdonságoktól függnek, mások szerint pedig inkább a neveléstől. Ön mit gondol erről?

Forrás: TÁRKI Omnibusz-kutatás, 2012. június, 1000 fős reprezentatív mintán

A tehetséggel bűn nem élni

Pokorny Lia színésznő szerint a Tárki kutatása fedheti az igazságot a genetika vagy neveltetés kérdésében. Ugyanakkor elismerte, azok a képességek, amik születésünktől velünk vannak egyfajta lehetőséget jelentenek számunkra. „Az, hogy mit tudunk ehhez szülőként hozzátenni, rendkívül fontos” – vélekedett a színésznő, aki szerint a gyermek hiányosságait nemcsak felismerni kell, de meg is kell próbálni erősíteni. Mint folytatta, a tehetséggel bűn nem élni, tanulni pedig nem az ötösökért vagy anyu kedvéért kell, hanem mert alapok nélkül nem lehet elérni semmit. A motiválás kérdéséről a színésznő úgy fogalmazott, több féle dologról mesélt neki, és azt várta, melyik vált majd ki érdeklődést a fiából. Magától mondta ki, mi érdekli – számolt be az eredményekről Pokorny Lia, aki azt szeretné, ha gyermeke a jövőben nem azt nézné, miből lehet sok pénzt keresni, hanem azzal foglalkozna, amit szeret.

Erős érzelmi bázis

Egy kutatás egyértelműen megmutatta, egy egypetéjű ikerpárnál még akkor is hihetetlen hasonlóságok mutathatóak ki, ha különböző kontinensen élnek, és nem találkoztak – hívta fel a figyelmet Benkő Nóra drámapedagógus, akinek kétpetéjű ikrei vannak. Tízéves fiai elmondása szerint hihetetlenül különböznek egymástól, bár ugyanazt és ugyanakkor ehetik, mégis tíz kiló a különbség közöttük. Benkő Nóra, bár tisztában van vele, hogy nem a legszerencsésebb ugyanabba az óvodába és később osztályba járatni az ikreket, mégis így tett. Az az erős érzelmi bázis, sok esetben segítségükre volt – érvelt döntése mellett, igaz, látja a kialakult helyzet gyenge pontjait is. Ha egyikük 99 százalékos tesztet ír, a másik pedig 97 százalékost, akkor a „gyengébben teljesítő” egész délután zokog. A különbségekre visszatérve a drámapedagógus elmondta azt is, egyik fel prózát mond zseniálisan, a másik fia pedig őstehetség a fociban. Benkó Nóra ugyanakkor komoly kritikát fogalmazott meg az iskolarendszerrel is. A 6 éves gyerekek elsősként jelentkeznek, motiváltak, meg akarják mutatni, mire képesek, nyitottak mindenre, azonban 12 év megfeszített munka után már egyikük sem akar énekelni, mozogni pedig pláne nem – mutatott rá.

A minimumért is meg kell küzdeni

A műsor férfi vendége Kemény Dénes, a vízilabda válogatott volt szövetségi kapitánya volt. A Magyar Vízilabda Szövetség jelenlegi elnökét édesapja nevelte 3 éves korától. Egymásra lettünk utalva, azonban sosem mondta, hogy mit tegyek, inkább csak mutatta – idézte fel a közös éveket Kemény, aki szerint gyermekei teljesen különböznek egymástól. A részletekről szólva elmondta, legnagyobb fia 10 évesen már a meccseit elemezte, és elmondta, mit csinált rosszul edzőként, középső fia pedig kizárólag azért járt le az edzésekre, hogy a kötelező szülői öröm meglegyen. A volt vízilabdázó szerint a motiváció rendkívül fontos, ugyanakkor azt kell megtalálni, ami igazán érdekli a gyereket. Mint mondta, néhány „pofára esés „belefér, mert akkor tanulja meg igazán egy tinédzser, hogy még a minimumért is meg kell küzdeni.

Kapcsolódó cikkek

Friss

Miért nem múlik el az ekcéma?
Megújult a Családháló
A saját kenyér igézete