Miért bántják egymást a kamaszok?

Kiapadhatatlanul ötletesek a gyerekek, ha arról van szó, hogyan bántsák egymást. Az iskolai gúnyolódások délután az interneten még durvábban folytatódnak, és sokszor csak olaj a tűzre, ha a kipécézett osztálytárs távol tartja magát a közösségi oldalaktól. A neten zaklatott gyerekek nehezebben kérnek segítséget, mert úgy érezhetik, a szüleik úgysem értenék meg ezeket a dolgokat. Akit sokáig szívatnak, előbb-utóbb maga is kipróbálja, milyen érzés másokat csesztetni.

A népszerűség keresése, a bosszú, a szórakozás és az unalom – ezek motiválják azokat a kamaszokat, akik diáktársaikról lejárató képeket töltenek fel a közösségi oldalakra, sértő megjegyzéseket írnak róluk, vagyis az interneten zaklatják őket. Valami hasonló indíthatta el azt a Vietnamban történt esetet is, amely egy 18 éves lány öngyilkosságával végződött. A lány növényvédő szereket vett be, és meghalt, miután osztálytársai azzal viccelődtek, hogy arcképét egy lengén öltözött női testre montírozták, a fotót pedig kiposztolták a Facebookra. Az eset nem számít egyedinek: az elmúlt években több, külföldön történt öngyilkosságot is az online zaklatás számlájára írnak.

Csak állnak, és nézik

Magyarországon is bántják egymást a gyerekek: az UNICEF legfrissebb jelentése szerint majdnem minden harmadik gyerek azt állította, hogy az elmúlt hónapokban legalább egyszer zaklatták tartósan a kortársai, és ezt inkább a neten tették, mint szemtől szembe, az iskola falain belül. 

Leggyakrabban a kiközösítéstől szenvednek a gyerekek, de sokszor volt párok adják ki a másik meztelen fotóit a szakítás után. Erre volt példa a ma már nem működő Excsajok.hu oldal, ahol az intim képek mellé még a volt barátnő nevét és telefonszámát is kiírták. A diákok sokszor alap nélküli, kifejezetten bántó pletykákat terjesztenek egymásról, megfélemlítik társaikat, vagy provokatív, nem ritkán szexuális tartalmú szövegekkel és képekkel bombázzák egymást.

A kortárs bántalmazásnak, így az online zaklatásnak általában háromféle szereplője van: akin viccelődnek, akik viccelődnek (ők általában nem egyedül teszik ezt), és a szaknyelvben csak bystandereknek hívottak csoportja, akik csak végignézik az egészet. Parti Katalin kriminológus szerint az online térben sokkal nehezebb segítőt találni, mint az iskola folyosóján. “A gyerekek tartanak tőle, hogy nem lesz eredménye, ha közbelépnek, és ha beleavatkoznak, ők is veszítenek a népszerűségükből, és legközelebb majd őket pécézik ki. A legtöbben pedig arra várnak, hogy majd az áldozat legközelebbi barátai segítenek, nekik nem kell.”

Otthon kell keresni az okokat

A vietnami lány halálához nagymértékben hozzájárulhatott, hogy nyilvánosan megalázták, de Parti Katalin szerint valami más, például pszichés probléma vagy rossz családi környezet is áll a háttérben olyankor, ha egy gyerek megöli magát. “Magyarországon is vannak esetek, de az online zaklatás nem hozható ok-okozati kapcsolatba az öngyilkossággal. Legfeljebb csak azt mondhatjuk el, hogy az öngyilkosságnak voltak előjelei az interneten, tehát a későbbi áldozat barátai tudhatták, hogy mi zajlik, de nem gondolták, hogy valóban halál lesz a vége” – mondta az Országos Kriminológiai Intézet tudományos főmunkatársa.