Clinton-Trump: Az amerika elnökválasztás lépcsőfokai

2016. november 8-án, az Amerikai Egyesül Államok alkotmányának előírása szerint, az amerikai nép megválasztja a következő elnökét. A tervek szerint, aznap az egyes államok és egyéb területek lakói megválasztják az elektori kollégium tagjait, akik 2016. decemberében formálisan is megválasztják az elnököt és az alelnököt. Őket aztán 2017. január 20-án iktatják be a hivatalukba. 

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
Donald Trump
2016. április 01. Vajda Boglárka
2016. november 8-án, az Amerikai Egyesül Államok alkotmányának előírása szerint, az amerikai nép megválasztja a következő elnökét. Az előírások szerint, aznap az egyes államok és egyéb területek lakói megválasztják az elektori kollégium tagjait, akik 2016. decemberében formálisan is megválasztják az elnököt és az alelnököt. 



Őket aztán 2017. január 20-án iktatják be a hivatalukba. A mostani elnökválasztáson Donald Trump és Hillary Clinton a két esélyes induló. 

A hónapokig tartó hosszú kampány során, számtalanszor kiéleződik a helyzet a jelöltek között. De vajon ki, miként látja az országot, melyikük mit ígér az amerikai népnek?
 
Nagy port kavart néhány napja Donald Trump republikánus elnökjelölt-aspiráns bejelentése, miszerint Japánnak és Dél-Koreának atomfegyvert kellene fejlesztenie Észak-Korea elrettentésére.
 
TERHESSÉGMEGSZAKÍTÁS
 
A másik meghökkentő nyilatkozata az volt, amivel igazán meglepte a közvéleményt, hogy az abortusz kapcsán kijelentette: azokat a nőket, akik megszakíttatják terhességüket, valamilyen formában meg kellene büntetni. A kijelentésen később módosított.
 
Arra a kérdésre nem tudott választ adni, hogy milyen formában.
 
A heves elítélő reakciók következtében Trump a Reuters brit hírügynökségnek elküldött állásfoglalásában már mérsékeltebb nézeteket tett közzé, azt mondta, hogy az abortusz kérdését az egyes szövetségi államoknak saját hatáskörükben kell rendezniük.
 
Később a nap folyamán a milliárdos közleményt adott ki, amelyben már azt írta: nem a nőket, hanem az abortuszt végző orvost kellene jogilag felelősségre vonni. Trumpnak az MSNBC interjújában elmondott szavai mind a republikánus, mind a demokrata oldalon óriási felháborodást váltottak ki.
 
A republikánus párt hivatalos állásfoglalása szerint az abortuszt illegálissá kellene tenni. A konzervatív politikusok és az abortuszellenes aktivisták az abortuszt a gyilkosság egyik fajtájának tekintik, azonban az ezen áteső nőkre semmilyen büntetést nem szabnának ki – a bűncselekményt szerintük az abortuszt végző orvos hajtja végre, így őt kell büntetni.
 
Az álláspont oka a szakértők szerint egyszerű: a közvélemény számára sokkal inkább elfogadható lenne az abortusz tiltása akkor, ha az ezen áteső nőket nem akarják börtönbe zárni. Trump első kijelentése azonban ezt a tervet borította fel. Emiatt a konzervatív “pro-life mozgalmaknak” kényelmetlen terepen kell megvédeniük álláspontjukat, míg a republikánus jelölteket és párttagokat egyre többen kérik arra, hogy mondják el véleményüket a milliárdos javaslata kapcsán.
 
Az ehhez hasonló forgatókönyvek azok, amelyek leginkább elborzasztják a republikánus pártot attól a gondolattól, hogy Trump lehet nemsokára az elnökjelöltjük. A meggondolatlan megjegyzései és a kaotikus interjúi ugyanis remek támadófelületet biztosít majd a demokrata jelöltnek az őszi választások folyamán.
 
Hillary Clinton és Bernie Sanders demokrata elnökjelölt-aspiránsok nézetei szerint a nőket fel kellene hatalmazni arra, hogy maguk dönthessenek az abortuszról. Trump megjegyzéseire reagálva Clinton Twitter-oldalán azt írta, “borzasztó és sokat elárul”. Hozzátette, “amikor azt gondolja valaki, hogy ennél rosszabb már nem lehet, ez jön”.
 
TERRORIZMUS
 
A terrorcselekmények kapcsán Trump kijelentette, hogy nem szabadna több muszlimot beengedni az országba. Ezzel ismét nagy vihart kavart. 
 
Clinton: „Érthető, hogy az amerikaiak itthon is aggódnak, a terrorizmus ugyanis nem ismer határokat. A fenyegetés valós, sürgősen kell cselekedni, és össze kell fognunk. Most rajtunk a sor, hogy segítsünk Európának” 
 
Clinton élesen bírálta Donald Trump és Ted Cruz republikánus elnökjelölt-aspiránsokat a brüsszeli merényletek utáni nyilatkozataikért.
 
Elítélte Ted Cruz texasi szenátor keddi kijelentését, amely szerint az amerikai városok muszlimok lakta negyedeiben rendőröknek kellene járőrözniük, hogy „elejét vegyék az ottani muszlimok radikalizálódásának”. Clinton szerint az efféle beszéd ártalmas és veszélyes. Mint fogalmazott, Cruz „bűnözőkként kezelné az amerikai muszlimokat”.
 
 
HÁTTÉR
 
Hillary Clinton amikor bejelentette, hogy indul az elnöki székért azt mondta, hogy nem akar főszereplő lenni, az indulására készített videofelvételen ezért azokat az egyszerű, keményen dolgozó amerikaiakat mutatta be, akiknek szószólója kíván lenni. A politikai korrektség nevében a kisemberek között felvonultak fehérek, feketék, ázsiaiak, heteroszexuálisok és homoszexuálisok, öregek és fiatalok, nők és férfiak. 
 
Clinton célközönsége a középosztály és az alsóbb rétegek. Valamint a nők, akik egyenjogúságuk mérföldkövének tartanák, ha az Egyesült Államok történetében először női elnök vezetné az országot. 
 
Hillary Clinton változatlanul a legmegosztóbb  politikai személyiség az Egyesült Államokban. Elkötelezett, nagy tudású és tapasztalatú, harcos jelöltnek tartják hívei. Számító, elvtelen, pénzéhes személyiségnek ellenségei, akik szerint  Clintonék örökösen jogi csűrés-csavarások mögé bújnak, hogy kétes ügyeiket takargassák. 
 
Hillary Clinton a múlt politikusa – állítják a republikánusok. És bár az ország nosztalgiával emlékezik a 90-es évek gazdasági fellendülésére, mégsem kívánja vissza a clintoni botrányokat. Attól tartanak, hogy Hillary elnöksége idején ugyanez várna a nemzetre, vészjósló jelnek vélik az e-mail botrányt vagy a Clinton Alapítvány kétes adakozóit szerte a világból.
Mások amiatt aggódnak, hogy miként viselkedne First Gentlemanként Bill Clinton. Egy konzervatív tanácsadó szerint pártja nem kaphatott volna nagyobb ajándékot, mint Hillary indulását, hiszen a Clinton-utálat összekovácsolja a republikánusokat. Így akár még esélyük is lehet 2016-ban.
 
Akárhogy is lesz, a jelöltek megosztó személyiségek és nagyon érdekes elnökválasztásnak lehetnek tanúi azok, akik végigkísérik az eseményt.