Családi sokadalom a magyar Parlamentben

Kárpát-medencei családtalálkozó volt szombaton, február 15-én a magyar Országházban, amelyre Felvidékről is érkezett több mint száz vendég.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
háttér
2014. február 18. bencze.aron

Kárpát-medencei családtalálkozó volt szombaton, február 15-én a magyar Országházban, amelyre Felvidékről is érkezett több mint száz vendég.


Gyerekzsivajtól volt hangos a Parlament. Az Óbudai Népzenei Iskola tanulói húzták a talpalávalót, sok fiatal pedig a Csillagszemű Együttes tagjainak vezetésével táncra is perdült az Országház díszlépcsőjén. Így várták Kövér László házelnököt, Soltész Miklós államtitkárt, Répás Zsuzsanna helyettes államtitkárt és az Kárpát-medence szinte minden szegletéből összesereglett családokat, a Családláncba tömörült egyesületek szervezésében.

A konferencia ünnepélyes megnyitóján Szabó Endre, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke az elmúlt évekre visszatekintve köszönetet mondott a magyar Országgyűlésnek a kettős állampolgárságot lehetővé tevő törvényért és azért is, hogy sok, a családot védő törvény született ebben a házban. Köszönetet mondott Soltész Miklós államtitkárnak is a Családlánc hathatós támogatásáért. Ennek eredményeként az önkéntes munka által létrehoztak egy közösséget, amely évekkel ezelőtt sokkal kisebb volt, s ami néhány év alatt hatalmasat fejlődött. És köszönettel illette az önkéntesek sokaságát is.

A Kárpát-medencei családos találkozó résztvevői ezután egy nyilatkozatot fogadtak el, amelyet Oberfrank Luca egyetemista olvasott fel a konferencián:
A Kárpát-medencei családszervezetek Szövetsége és a Családlánc Mozgalom által tömörített szervezetek a családok nevében elfogadhatatlannak tartják a közelmúltban az Európa Parlament által elfogadott a „Jelentés a homofóbia és a szexuális irányultság és a nemi identitáson alapuló megkülönböztetés elleni európai menetrendről” című dokumentumot.

A jelentés a nemi egyenlőség kiterjesztésével, többek között a gyermekek szexuális orientációra történő nevelésével foglalkozik és a tagállamok számára ajánlja a különféle szexuális együttélési formák egyenrangúságának az elfogadását, tekintet nélkül az adott ország hagyományaira, illetve társadalmi beállítottságára.

A közép-kelet európai országok szemlélete szinkronban van a szervezeteink alapszabályaiban rögzítettekkel: a család, a házasság és az anyaság tisztelete. A Házasság Hete rendezvénysorozat keretében a Magyar Országgyűlésben megrendezett konferencia résztvevői kiállnak a családi értékek mellett, és a család intézménye elleni támadásnak tartják az Európai Unió parlamentje által elfogadott dokumentumot.

A természet rendje és társadalmaink zsidó-keresztény hagyományainak egyaránt ellentmondó, családellenes törekvések ellen a Magyarország Alaptörvényben is állást foglaló politikát támogatják a civil szervezetek. A kiállás célja a fentebb említett, a társadalom alapjának számító értékek védelme. Az Egy közülünk mozgalom sikere – rövid idő alatt 1,8 millió aláírást sikerült összegyűjteni szerte Európában – is azt támasztja alá, hogy a társadalom nagy része fontosnak tartja a családi értékek védelmét, áll a közleményben.

Egyúttal köszönetet mondtak a jelentés ellen állást foglaló magyar európai parlamenti képviselőknek – áll a nyilatkozatban.

Soltész Miklós államtitkár köszöntötte a jelenlévőket és felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök levelét: A gyerekvállalás személyes ügy – üzente egyebek mellett a kormányfő -, ám aki egészséges lelkületű gyermekeket nevel, az a hazájának elévülhetetlen szolgálatot tesz és ezt észben tartani minden kormánynak kötelessége. A kormány hálás a családoknak, amiért szülői teendőik ellátásával megalapozzák a nemzet jövőjét, ezért is igyekszik a kormány könnyíteni a családok terhein támogatásokkal és programokkal. Mint írta, ezért fektették alaptörvénybe a család, a magzat és az édesanyák védelmét. A kormányfő szerint azok, akik összetartó családban nőhetnek fel, már gyerekkorukban elköteleződnek bizonyos értékek megőrzése és továbbjuttatása iránt. Felnőttként védeni és őrizni fogják házasságukat, gyerekeket vállalnak, akiknek továbbadhatják anyanyelvüket, a népdalainkat és népmeséinket, és azt is megtanítják nekik, hogy szerte a világban élnek magyarok, akikkel összetartoznak.


Kövér László a családokat a jövő nélkülözhetetlen zálogának nevezte: A jövőt a gyerekek jelentik, ha születnek újabb gyerekek, van magyar jövő, ha nincs gyerek, nincs jövő. Arról i is beszélt, hogy az állam senkinek nem kívánja megmondani, hogyan éljen, ugyanakkor szerinte a kormány és az Országgyűlés kötelessége és küldetése, hogy támogassa azokat, akik életüket a család szövetségében élik, gyerekeket nevelnek és gondoskodnak a szüleikről. A házelnök, utalva arra, hogy az Országház épületét a Kárpát-medence különböző területeiről összehordott építőanyagokból emelték, arról beszélt, a magyar nemzet is ilyen alkotóelemekből, közösségekből épül fel, és ennek a legalapvetőbb részei a családok.

Herjeczki Kornél, a Házasság Hete rendezvénysorozat főszervezője lépett a mikrofonhoz. Ez a konferencia is határokon átívelő rendezvény, akárcsak a Házasság Hete mozgalom, mondta. Tizenhét évvel ezelőtt magánkezdeményezésként indult Angliából és ma 21 országból több millióan vesznek rajta részt. Magyarországon a programot a Magyar Evangéliumi Szövetség, vagyis az Aliansz és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa honosította meg 2008-ban és számos civil szervezet kapcsolódott hozzá. A Házasság hetét Bálint nap környékén minden évben megszervezik.

A házasság nemcsak egy pár, hanem az egész közösség számára fontos – szögezte le a szervező bizottság elnöke, majd így folytatta: A házasságot, mint egy kertet, ápolni kell. Ha nem figyelünk oda, akkor elgazosodik. A Házasság Hete ezt az üzenetet szeretné továbbadni: mindenkinek egyéni felelőssége, akinek megadatott, hogy házasságban éljen, hogy ápolja, gondozza, hogy jó példákat adjon tovább. Azok számára pedig, akik pedig bajban vannak, akik nehézségekkel küszködnek, azt üzenjük, hogy ne adják föl és tartsanak ki. Vannak már olyan programok és szervezetek, amelyek tudnak ezeken a bajba jutottak családokon segíteni.

Herjeczki Kornél bemutatta a Házasság Hetének idei arcait, idei nagyköveteit, Mohayné Keresztes Ilonát, a Magyar Rádió szerkesztőjét és Mohay Tamás néprajzkutatót.

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális és családügyért felelős államtitkára a családpolitikában elért eredményekről és feladatokról beszélt előadásában. Két élményét is megosztotta a hallgatósággal, amelyet az Országház falai között élt meg.
Az egyik az a döntés volt a parlamenti ciklus elején, amikor a külhoni magyaroknak megadták a kettős állampolgárságot. Másnap elutaztunk Csíksomlyóra – mesélte az államtitkár – ahol sokan odamentek hozzá és megköszönték ezt a döntést. Itt viszont én szeretném önöknek megköszönni – folytatta Soltész Miklós -, mert a közel egy évtizeddel ezelőtt politikai irányzat, sajnos „úgy döntött, hogy önöket eltaszítja” és önök ahelyett, hogy „tartották volna a haragot, a bánatot, több mint ötszázezren úgy döntöttek, hogy igenis, vállalják a kettős állampolgárságot.” S ezzel, mintegy megbocsátottak az anyaországi magyaroknak azért a népszavazásért. „Köszönöm önöknek, köszönöm kitartásukat.”

Soltész Miklós tehát az elmúlt évek jelentősebb lépései között említette a határon túl élő magyaroknak biztosított állampolgárságot, valamint az alaptörvény elfogadását, és azt, hogy abban egyebek mellett kinyilvánították, Magyarország felelősséget visel a határon kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását, fejlődését, támogatja egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, a szülőföldön való boldogulásukat.

Az államtitkár a Kárpát-medencéből összegyűlt magyar családok előtt ígéretet tett arra, hogy az a politikai közösség, melynek Orbán Viktor és Kövér László is a tagja, mindig erősíteni fogja a családokat és a nemzet közösségét.

A konferenciát vezető Vári Ferenc, a KCSSZ alelnöke ezután a Kárpát-medence régióiból érkezett előadóknak adta meg a szót, akik beszámoltak az országukban végzett munkáról, a családok és gyermekek védelmében kifejtett tevékenységről.

Krizsan Vilmos, a Vajdasági Nagycsaládos Egyesületek Szövetségének elnöke Délvidékről, Török Dénes Kárpátaljáról, Adorjáni Katalin, az Életfa Egyesület elnöke Erdélyről, Pogány Erzsébet, a Családláncba tömörülő felvidéki szervezetek koordinálását végző Szövetség a Közös Célokért igazgatója Felvidékről, az orosházi Bartus Ferenc pedig a magyarországi tevékenységről számolt be.

Az előadások közben óbudai és pusztinai csángó gyermekek muzsikáltak, táncolatk.
Hangulatos, értékes beszámolókat hallottak a konferencia résztvevői arról, hogy a művészet, mint a nemzetépítés eszköze, hogyan alakítja életünket.

Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház igazgatója, Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, Tímár Böske, a Csillagszemű Gyermektáncegyüttes vezetője, Kriza Zsigmond, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója és Kobzos Kis Tamás, az Óbudai Népzenei Iskola igazgatója beszámolt arról, hogy a nemzeti kulturális intézmények hogyan segítik a családokat, gyermekeket élményhez, műveltséghez jutni.

Ezután Székely Hajnalka, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke, Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke és Majthényi László, az Erzsébet Program igazgatója tartott előadást.


Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke beszédében kitért a nemzeti identitás megőrzésének fontosságára. Szerinte ebben a tekintetben a legfontosabb a magyar óvoda és a magyar iskola választása a szülők részéről. A Rákóczi Szövetség ezt a feladatot régóta prioritásként kezeli. Elsőként a Felvidéken hozta létre a beiratkozási ösztöndíjat, de ezt aztán fokozatosan kiterjesztették más területekre is, elsősorban a Partiumra és a Délvidékre.