Hogyan lesz a gyermekemből Olvasó?

Az olvasóvá válás útját meséléssel, közös énekléssel, mondókázással lehet kikövezni. Ehhez nyújtunk segítséget és konkrét ötleteket a következő cikkben.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
életmód
2014. április 08. bencze.aron

Az olvasóvá válás útját meséléssel, közös énekléssel, mondókázással lehet kikövezni. Ehhez nyújtunk segítséget és konkrét ötleteket a következő cikkben.


A mesélés hatásairól ódákat lehetne zengeni. Megnyugtatja a gyermeket, erősíti a szülő – gyermek kapcsolatot, fejleszti a gyermek fantáziáját, szövegértését, bővíti szókincsét. Emellett a mesékben a kicsi a szereplőkkel azonosulva találkozhat különböző helyzetekkel, érzésekkel, vágyakkal, problémákkal és megoldásokkal is.

Mit lát tőlem a kicsi?

Az olvasóvá nevelés már egészen kicsi korban, a családban elkezdődik. A gyermek egyrészt akaratlanul is azonosul a szülőkkel, spontán átveszi a viselkedésmódjukat, másrészt tudatosan is igyekszik olyanná válni, mint szülei. Az első és alapvető feltétele az olvasóvá nevelésnek tehát a példamutatás. Ha a gyermek otthon azt látja a szüleitől, hogy gyakran és örömmel olvasnak, a könyvek és olvasás szeretetét ő is átveszi, és természetesnek fogja tartani.

Mese, mese mátka, Pillangós madárka…

„A hallott mesével indul az olvasóvá nevelés. Nem lesz jó olvasó az, aki nem hallgatott elég mesét. A sok mesét hallgató gyermek későbbiekben is jó (értő és élvező) olvasóvá lesz.” – fogalmazza meg Vekerdy Tamás. A beszédértés, beszédtanulás, hallott szöveg értése, a nyelvi tudatosság kialakítása mind olyan alap, amelyre később ráépül az értő és élvező olvasás. Ezért is fontos, hogy gyermekünkhöz csecsemő korától kezdve sokat beszéljünk, amit meséléssel, énekléssel, mozgással és játékkal összekötött mondókázással tehetünk színesebbé.

A magzatnak is mesélhetünk, énekelhetünk. A pocaklakók már ekkor kezdenek megismerkedni az anya hangjával, melynek csengése, felismerése nyugtatólag hathat a picikre, és erősítheti az anya – gyermek kapcsolatot. A síró csecsemőket is vigasztalhatjuk verssel, dallal. Ha eleinte nem is értik, a ritmusa, a zeneisége megnyugtathatja, megragadhatja őket.

Először a képeskönyvek, lapozgatós könyvek képei kelthetik fel a fantáziájukat. Ezek az illusztrációk lehetőséget adnak arra, hogy meséljünk a képekről: mi a neve annak, ami rajta van, mi az, amit csinál, mi történik vele.

Nagyon fontos megvárni a megfelelő pillanatot, és úgy alkalmat teremteni a mesélésre, hogy a gyermek is vágyik rá. A könyvek „közös” használata, a felolvasás csak akkor hatásos, ha mindkét fél örömét leli benne. Ha a kicsinek nincs hozzá kedve, kötelezően lett leültetve, rossz élményei maradnak meg a könyvekről.

De mit tegyünk, ha a gyermek magától nem érdeklődik a könyvek iránt?

– Szerintem az a fontos, hogy sokféle könyvvel, irodalommal megkínáljuk a gyerekeket. Legyenek a könyvek az életterük részei: oda tudjanak menni a polchoz, adott esetben ők vehessék le az aznapi mesét, maguk is megnézhessék és lapozgathassák őket. Játszhatunk is a szövegekkel!

Nem kell minden könyvnek betűkkel tele lennie. Az is adhat igazi könyvélményt, ami inkább játék, mint olvasmány, pl. a Pötty könyv. A mai gyerekek képi világa, témaválasztása, dinamikája már nagyon más, mint amiben mi szülők felnőttünk. Mégis sokszor saját gyerekkori olvasmányainktól reméljük, hogy a gyerekeinket is izgalomba hozzák. Pedig számos kortárs alkotás van, ami inkább kiszolgálja a mai gyerekek világát. Azt gondolom, hogy engedni kell a nyomásnak, de legalábbis megmutatni nekik több féle könyvet, és lehet, hogy az egyikből szerelem lesz – mondja Fodor Zsuzsa, a Rainbow Könyvközösség egyik megálmodója.

Mit, mikor meséljünk?

Az esti olvasást semmi esetre se hagyjuk ki, ha a kicsi látszólag nem is figyel oda, mert közben matat vagy játszik, akkor is olvassunk rendületlenül. Eljön a nap, amikor kiveszi a könyvet a kezünkből és maga folytatja a történetet, mert nem bírja kivárni a másnapi folytatást – mondja Fodor Zsuzsa.

Nagyon fontos azonban a megfelelő könyv és mese kiválasztása. A jól megválasztott könyv megfelel a gyermek érdeklődésének, és életkori sajátosságaihoz, képességeihez is igazodik.

Az első könyvek feladata: felkelteni a kicsik figyelmét, megteremteni a könyvélményt, megtanulni a lapozást, találkozni a színekkel és a formákkal. Itt a mese csak nagyon minimális szerepet kap, a mondókák, versek sokkal jellemzőbbek, és jobban le is kötik őket. Nagyon rövid, egyszerűbb mesékkel lehet próbálkozni, de a képeskönyv jelleg a meghatározó.