Mindig van miért hálásnak lenni!

Még decemberben indítottunk egy kampányt, amiben arra buzdítottuk az olvasóinkat, hogy írjanak hálanaplót. Van, aki megfogadta a tanácsunkat, és kipróbálta a módszert. Az ő beszámolója következik.

A szerkesztőségünkben is sokunknak bogarat ültetett a fülébe a kampány szövege, így nem volt meglepő, hogy egyik kolléganőnk elárulta, hogy lánya, aki most kismamaként van otthon, elkezdett hálanaplót írni a férjével együtt. Réka, és párja, Zsolt beszámolóját olvashatják:

„Anyu mutatta nekem ezt a kampányt, és rögtön megtetszett ez a lehetőség. Meséltem róla a férjemnek, és elhatároztuk, hogy belevágunk. A terv az volt, hogy két héten keresztül tudatosan figyelünk napközben is a velünk történő pozitív dolgokra, és este pedig végiggondoljuk, hogy mi volt az a minimum három dolog, amiért hálásak vagyunk. Bevallom, én eleinte egy kicsit szkeptikus voltam, hiszen aznap, mikor elkezdtem, pont nagyon vacak napom volt.  Már délelőtt az járt a fejemben, ez tuti nem fog összejönni. Aztán, ahogy elkezdtem figyelni, valahogy kitisztult a kép. Ráébredtem, hogy sokkal több jó dolog történik velem egy nap, mint amennyinek tudatában vagyok.”

Tele a nap apró örömökkel

Réka azt vette észre, hogy ahogyan teltek a napok, egyre jobban kiéleződött a szeme a boldogságot okozó pillanatokra. „Felfedeztem, hogy tele a napom apró örömökkel, de eddig nem tűntek fel, mert annyira természetesnek vettem, hogy vannak. A hálanapló írása nem több, mint napi 2-3 perc, mégis nehéz volt rávenni magam minden nap, hogy leüljek, és átadjam magam a gondolataimnak. Napközben ’fejben jegyzeteltem’, és ezekből írtam listát esténként. Mégis jó volt, hogy időt tudtam rá szakítani, mert jó volt látni, ahogy napról-napra gyűltek a jó dolgok a füzetbe.

Tudatos jelenlét fontossága

A kismama azt mondja, hogy a legnagyobb tanulság az volt, hogy még a legrosszabb napon is talált olyan dolgot, amiért hálás lehetett. „Könnyű belesüppedni az önsajnálatba, és abba az állapotba, amikor az ember azt mondja, hogy semmi nem megy úgy, ahogy mennie kellene. Pedig, ha egy kicsit gondolkodunk, rájövünk, hogy mennyire jól élünk, mennyi boldogság van a mindennapjainkban, és tulajdonképpen kerek az életünk. Én kötelezővé tenném a hálanapló írást, mert tényleg tükröt tart, aminek segítségével láthatjuk, mennyi öröm és jó dolog vesz minket körül. Azt gondolom, hogy ehhez az is kell, hogy tudatosan jelen legyünk az életünkben, és észrevegyük azt a rengeteg pozitív dolgot a napjainkban.”

Párkapcsolati mankó

Bár Réka és Zsolt elköteleződtek a hálanapló mellett, másképp végezték a napi feladatot. Réka egy kis füzetbe jegyezte le, miért volt hálás aznap, Zsolt a nap végén, inkább fejben állította össze a napi listáját. „Nem beszéltük meg előre, hogy kinek mi van a fejében, ki miért hálás, mégis sokszor előfordult, hogy hasonló dolgok jutottak eszünkbe a nap végén. Azt gondolom, hogy ez a módszer párkapcsolati mankó is lehet egy házaspár életében. Segíthet abban, hogy legyen végre szemünk észrevenni a másik kedvességét, figyelmességét, jóságát. Úgy érzem, a mi kapcsolatunkban is felértékelődött rengeteg minden. Azt gondolom, hogy nyugodtan kimondhatom, hogy az elmúlt két hétben azért vagyok a leghálásabb, hogy a hálanaplót felém sodorta az élet…”