Sérült csecsemőkor, élhetetlen felnőttkor: bemutatjuk a társfüggőséget

Lehet, hogy ön is megkapta már egy baráttól, jó szándékú ismerőstől, hogy „Te biztos társfüggő vagy!”, amikor hosszasan szenvedett egy problémás párkapcsolatban, és sehogy sem tudott kilépni. Mi mindent vagyunk hajlandók megtenni és feladni magunkból és a saját életünkből a kapcsolatért?

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
életmód
2015. július 27. Gyarmati Orsolya

Lehet, hogy ön is megkapta már egy baráttól, jó szándékú ismerőstől, hogy „Te biztos társfüggő vagy!”, amikor hosszasan szenvedett egy problémás párkapcsolatban, és sehogy sem tudott kilépni. Mi mindent vagyunk hajlandók megtenni és feladni magunkból és a saját életünkből a kapcsolatért?


Társfüggőség, kodependens személyiség. Egyre gyakrabban halljuk ma ezeket a kifejezéseket. Lehet, hogy ön is megkapta már egy baráttól, jó szándékú ismerőstől, hogy „Te biztos társfüggő vagy!”, amikor hosszasan szenvedett egy problémás párkapcsolatban, és sehogy sem tudott kilépni. Végtelenül sokáig tudunk vergődni egy ilyen helyzetben, és képtelenek vagyunk dönteni. De hol lehet a természetes ragaszkodás és a függés határa? Mi mindent vagyunk hajlandók megtenni és feladni magunkból és a saját életünkből a kapcsolatért.

Akkor ki is a társfüggő?

Barry K. Weinhold és Janae B. Weinhold híressé vált Törj ki a társfüggőségből! című könyvükben végtelenül sok társfüggőségre utaló figyelmeztető jelet és tünetet felsorolnak. A lista helyett következzen inkább néhány egyszerű kérdés, amik segítségével bárki eldöntheti – vagy legalább megsejtheti – hogyan is áll ezzel az egésszel:

  • Hajlamos túl nagy felelősséget vállalni valaki más viselkedéséért, problémáiért?
  • Vannak nehézségei a saját érzelmeinek kifejezésével?
  • Szokott azon aggódni, mit szólnak hozzá mások, ha megosztja, kimondja ezeket?
  • Mások jóváhagyására, és figyelmére van ahhoz szükség, hogy jól érezze magát?
  • Lehet, hogy túl szigorú és perfekcionista saját magával szemben?
  • Szokott félni a visszautasítástól?
  • Szokta mások véleményét vagy akaratát a sajátja elé helyezni?
  • Lehet, hogy túlzottan nagy fontosságot tulajdonít mások pozitív értékelésének, elismerésének?
  • Fél az elutasítástól, vagy attól, hogy elhagyják?
  • Szokta úgy érezni, hogy egyedül képtelen lenne ellátni magát, megélni a világban?

Függés, kiszolgáltatottság, elhagyatástól való félelem… Nem nehéz felismerni, hogy egy társfüggő sok szempontból úgy működik, mint egy kisgyerek. Hogy miért? Erre a választ a társfüggőség személyes történetében találjuk.