Séta az Életért – magzatvédő felvonulás a Hősök terétől a Tabánig

Idén nyolcadszor meneteltek a különböző életvédő szervezetek a magzati élet és egyben az emberi élet szeretetéért, védelméért és tiszteletben tartásáért, a Magyarok Európában Egyesület és a Várva várt alapítvány szervezésében.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
abortusz
2018. június 05. Antal-Ferencz Ildikó

Mindenki jobbat érdemel

Az esemény moderátora Lukács József, a Várva várt Alapítvány elnöke volt. Elmondása szerint az idei útvonalhoz a korábbiakhoz képest jóval nagyon tömeg csatlakozott – összesen kb. két-háromszázan – és az esemény a médiában is a szokásosnál nagyobb visszhangot kapott. Ezt Albertné Görgey Zsuzsanna, a Magyarok Európában Egyesület elnöke is megerősítette köszöntő beszédében: a hét évvel ezelőtti hét-nyolc, majd tizenöt fős gyülekezethez képest a mostani már tömegnek számít. A Hősök terén állnak azok a hősök, akik ebben a hőségben is elszántan fognak sétálni és imádkozni a megfogant babákért és az ő édesanyjukért – mondta. A CitizenGO által kiadott körlevélre hivatkozva hangsúlyozta: mindenki jobbat érdemel az abortusznál, a baba és az édesanya is. Mindenki az életet, a szeretetteljes életet érdemli. Azért is menetelünk, hogy kifejezzük hálánkat a saját életünkért, Istennek és édesanyánknak is, aki vállalta világrahozatalunkat. Egyúttal szeretnénk felhívni a társadalom figyelmét az ismeretterjesztés, a szexuális felvilágosítás és a prevenció szükségességére, mert az ország egészséges jövője a cél – tette hozzá a főszervező.

Egy társadalom lelki színvonala elsősorban a nőkön múlik

Székely János püspök Mécs László A királyfi három bánata című versét olvasta fel. Mindenki olyan édesanyára vágyik és olyat érdemel, aki tudja, hogy a gyermeke királyfi, csoda, a Teremtő ajándéka, aki számára nyilvánvaló, hogy az élet a fogantatással indul – összegezte vers üzenetét. Hogy mikor vágják el ezt az életet, a születése után, a hatodik vagy a harmadik hónapban, ez csak fokozati különbség. Ugyanazt a csodát, ugyanazt az önálló független emberi életet vágják el – tette hozzá, majd felolvasta Mezei Mária színésznő gimnáziumi lányoknak elmondott, abortuszról szóló tanúságtételét. Végül így szólt: „Nemcsak a gyermek életében tragédia az abortusz – amely földi életének borzalmas végét jelenti –, hanem az édesanya, a nő életében, hiszen a legszentebb hivatásában kap olyan sebet, amelyet – ha van benne valamennyi érzékenység – soha nem fogja tudni magának megbocsájtani.” Magyarországon 1956 óta több mint hatmillió kicsiny gyermeket pusztítottak el az édesanyjuk méhében. A Trianoni békediktátummal hárommillió magyart veszítettünk, került országhatárokon túlra – hívta fel a figyelmet, és hozzátette: ha ma a nemzethalál gondolata kísérti nemzetünket, az nemcsak a Trianon miatt van, hanem még inkább a meg nem született gyermekek tragédiája miatt. 1981-ben 10,7 millióan voltunk, azóta folyamatosan fogyunk, jelenleg 9,8 millióan vagyunk és érkezett 360ezer magyar a határon túlról. A mai Magyarország tehát 1.3millióvel csökkent röpke 35 év alatt – döbbenetes zuhanás, aminek egyelőre nem látszik a megoldása – figyelmeztetett a püspök. Egy amerikai püspökre hivatkozva azt mondta: „egy társadalom lelki színvonala elsősorban a nőkön múlik”. Talán azért képesek annyian elpusztítani az testükben lévő gyermeküket, mert nem látják, amit tesznek – mintha bekötnék a szemüket. Ha kitennék a magzatot egy orvosi asztalra, az orvosok és a nők is képtelenek lennének ugyanazt végrehajtani. A mai nap engesztelés is, bocsánatkérés, és imádság a méhekben lévő, megszületni akaró kicsikért és édesanyjukért – zárta beszédét a püspök.

Ha csak egyetlenegy, szimbolikus lépést is tudok tenni az életért, az nagy örömmel teszem – mondta László Viktor az Ez az a nap rendezvény főszervezője. Mostanában divat eldönteni, hány lépést megyünk egy nap, hogy fittek legyünk. Most együtt tudunk menni legalább 6-8-10ezer lépést, és tízezer okunk van arra, hogy hálát adjunk Istennek, hogy itt vagyunk ezen a földön, hogy minket megszült az édesanyánk – tette hozzá. Június 4-én egy íróasztalnál eldöntötték Magyarország sorsát. Az íróasztalnak már eltűnt, de mi itt maradtunk ezzel a döntéssel és a hétmillió hiányzó embertársunkkal, aki ma felelős ember lenne és továbbadni az élet fontosságát – figyelmeztetett. Az a nagy vágyam, hogy még életemben megtörténjen egy kormányzati döntés, egy hatalmas változás arra vonatkozóan, hogyan szülessenek meg a gyermekeink és unokáink – árulta el, majd egy személyes történettel zárta beszédét: tizenkilenc évvel ezelőtt három orvosi papír igazolta, hogy gyermeke életképtelen, ezt nem fogadták el és gyermekük ma egészséges felnőtt.

Összefogás egy abortuszmentes Magyarországért

A Séta következő állomása a Jókai tér volt, ahol Zaymus Eszter a CitizenGO ügyvezetője olvasta fel aznapi petíciót. A teljes szöveg és az aláírási lehetőség megtalálható ITT, a lényeg röviden:

Mi, a petíció aláírói, összefogunk egy abortuszmentes Magyarországért, ahol a halál kultúráját felváltja az élet kultúrája. Vállaljuk, hogy amennyiben a látókörünkbe kerül egy válságban lévő család, várandós édesanya és gyermeke, minden tőlünk telhetőt megteszünk a krízis megszüntetése és a család minden tagjának biztonsága érdekében. Emellett felszólalunk a hazánkban jelen lévő abortuszok igazságtalan gyakorlata ellen, amely következtében közel minden negyedik magzat életét kioltják. (…)

Az előttünk álló években a kormányzat hangsúlyos szerepet szán a demográfia kérdésének. Tavaly 100 élveszületésre 31,1 abortusz jutott, azaz – a spontán vetélésektől most eltekintve – közel minden negyedik megfogant gyermeknek nem adtunk esélyt. Divatos ma az a nemzetközi szervezetekben és nyugati országokban propagált nézet, mely szerint az abortuszok engedélyezése vagy tiltása nem befolyásolja a születésszámot. Tényleg nem lennénk többen, ha csak tavaly ezt a közel 30 000 embert engedtük volna megszületni? (…)

Arra kérjük országunk vezetőit, szabjanak gátat az abortuszok kultúrájának, a születendő életek kioltásának, az édesanyák megsebzésének, családjaink és nemzetünk önpusztításának! Az élet kultúrájának kiépítéséhez továbbá szükséges, hogy a civil szféra, az egyházak, a helyi közösségek és családok bevonásával és segítségével minden eszközzel támogassuk a krízisbe került édesanyákat, családokat. A fiatalokat pedig neveljük a felelősségre, a családi életre, az emberi élet védelmére és egy biztonságos kapcsolati kultúrára. Kérjük, tegyenek meg mindent egy abortuszmentes Magyarországért!”

Az Erzsébet téri megállónál két tanúságtevő osztotta meg személyes élményeit, majd Dr. Bohács Krisztina, a GEM Tanulási Központ szakmai vezetője ismertette a fogyatékkal élőkért végzett eredményes munkájukat. A Március 15-téren Olaj Dávid tájékoztatott a lelki adoptálás lehetőségéről, majd Puskás Antal pálos atya (Gellérthegyi sziklatemplom) vezetésével a résztvevők elmondták a lelki adoptálás imáját. A séta a Tabáni ’56-os emlékműnél végződött, ahol többek között a Prazsák Family Band és Bayer Friderika is fellépett.