A gyerekkel vendégeskedés aranyszabályai

Történt már meg Veletek, hogy kínosan nézegettétek az órátokat: vajon mikor lesz vége az amúgy nagyon várt vendégeskedésnek? Mikor mennek el a kedves barátok a taknyos gyerekükkel, mert már fürdetnétek?

Ha túlzás is aranyszabályoknak nevezni őket, mindenesetre nagyon hasznos, ha tudunk róluk, így nem fogunk barátaink, ismerőseink agyára menni. És persze ők sem a miénkre.
Nézzük a lehetséges változatokat: gyerekkel gyerekeshez, gyerek nélkül gyerekeshez, gyerekkel gyerektelenhez.

Beteg gyerekkel NE!

Egyik család meglátogatja délután a másikat, szerencsére a kicsik jól eljátszanak, a szülők ezért kellemesen elbeszélgethetnek. Sok hibát el lehet követni, a leggyakoribb talán az, amikor bokáig lógó takonnyal, hurutosan köhögő gyerekkel vágunk neki. A gyerekeknek általában folyik persze az orra, de egy láthatóan beteg kicsivel nyugodtan mondjuk le a látogatást!

Tervezzünk előre!

A gyereket nevelő családok többségében létezik napirend, rutin. Bátran tájékozódjunk előre, mikor szoktak fürdeni menni, mikor szokták letenni őket aludni, stb. Ha sikerül megtudnunk, eleve úgy érkezzünk, hogy tudjuk, mikor állunk fel és köszönjük meg a vendéglátást. Ugyanez vonatkozik saját magunkra is: ha tudjuk, hogy a sajátjaink nyolc körül hisztisek lesznek, lehetőleg ne várjuk meg. Ha a kapcsolatunk nem elég személyes, akár egyezményes induló-jelet is megbeszélhetünk férjünkkel/feleségünkkel.

Órányi készülődés

A figyelmetlen vendégnél talán még rosszabb a figyelmes, ámde teszetosza: bejelenti, hogy indulnak haza, de ettől a pillanattól az ajtócsukásig akár kerek óra is eltelhet. Előbb kergeti a gyerekeket, aztán öltözteti, aztán vissza pisilni, na még egy falat, stb. Nem illik „kikísérésre” váratni a házigazdákat!

Másról szól

Amennyiben gyerekes családnál „szingliként” vendégeskedünk, próbáljunk meg alkalmazkodni, elfogadni megváltozott élethelyzetüket. Legyünk tekintettel az esti programra, és arra is, nemcsak ránk fognak figyelni, hanem néha szaladnak a gyerekek után.

Ne a másik gyerekét neveljük, hanem a sajátunkat!

Nem példa nélküli, hogy a fogadó vagy érkező família egyes tagjai önként óvónénivé léptetik elő magukat, nevelni kezdik a másikét. Sokkal célravezetőbb, ha a sajátunkkal foglalkozunk, illetve természetesen megpróbálunk minél inkább idomulni a vendéglátókhoz. Ha például a közös vacsoránál mindenki a helyén marad az étkezés végéig, mi se engedjük a gyerekünknek, hogy szaladgáljon.

Gyerek nélkül?

Egy gyerekes vendégeskedés nagyon ritkán szól önfeledt felnőtt buliról. Ha sörözni és lazulni szeretnénk, illetve zavarnak a fenti kötöttségek, inkább szervezzünk felügyeletet és nélküle menjünk.