A legújabb kínai luxuscikk: amerikai béranyák
Új áru került a Calvin Klein farmerek és Prada táskák mellé a kínai elit kedvenc luxustermékei közé: az amerikai állampolgárságú csecsemő, aki 21 éves korában a szülei számára is zöldkártyát jelent. Ennek két módja van: az USA-ban kell szülni, vagy amerikai béranyát kell keresni.
Új áru került a Calvin Klein farmerek és Prada táskák mellé a kínai elit kedvenc luxustermékei közé: az amerikai állampolgárságú csecsemő, aki 21 éves korában a szülei számára is zöldkártyát jelent. Ennek két módja van: az USA-ban kell szülni, vagy amerikai béranyát kell keresni.
Míg Thaiföld, India és Ukrajna már jól ismert béranya-programjairól, egyre több tehetős kínai keres amerikai nőket gyermekük kihordására – írja Alexandra Harney a Reuters riportere. Meg is fizetik a szolgáltatást, melynek ára 120 ezer dollárnál (24 millió forint) kezdődik.
Fordított irányú folyamat is van eközben, egyre több amerikai, japán, kanadai és brit pár megy Indiába, hogy ottani béranyáktól vegye át a neki szült csecsemőjét.
Kínában zavaros a béranyaság szabályozása. Bár 2001 óta az országon belül kifejezetten tiltott, a külföldi béranyaság technikailag nem illegális. A tehetősek persze találtak módot rá, hogy megkerüljék a törvényt (éppúgy, mint az egyke-politika kijátszására), megteremtve a béranyaság feketepiacát. Xuyang Jingjing a Global Times című kínai lap munkatársa írja, hogy “megfelelő kapcsolatokkal és háttéralkukkal a párok találnak béranyát és olyan kórházat, amely hajlandó vállalni a kockázatot.”
Az egyik leghíresebb ilyen eset volt, amikor 2011-ben kiderült, egy gazdag kínai házaspár egymillió jüant (157 ezer dollárt, körülbelül 35,5 millió forintot) fizetett két béranyának, amelynek eredményeként összesen nyolc gyermekük született.
Ezzel együtt egyes tehetős pároknak kényelmetlen a béranyaság zavaros folyamata Kínában, és inkább a professzionális, és nyitottabb amerikai béranya-ipar felé fordulnak. [Az USA egyes államaiban is legális a béranyaság intézménye] És bár egy teljes “béranya-csomag” jóval többe kerül Amerikában, jónéhány előnnyel is jár – konkrétan zöldkártyával, ami megmagyarázza, miért örvend egyre nagyobb népszerűségnek a béranyaság a nem meddő kínai párok körében is.
Az Amerikai Alkotmány 14. kiegészítése szerint mindenkinek, aki az Egyesült Államokban született, joga van az állampolgársághoz, és amint betöltötte 21. életévét, zöldkártyáért folyamodhat a szülei számára is.
Így a szülés-turizmus is sok kínai nőt vonz az Egyesült Államokba, különösen Dél-Kaliforniába, hogy ott adjanak életet gyermeküknek – és szerezzenek nekik amerikai állampolgárságot. Bár a 25 ezer dollár, amit a kínai közvetítő ügynökségek felszámolnak ezekért a szülésekért messze van a béranya-program áraitól, ez is főként a szuper-gazdagok kiváltsága.
Azonban még a borsos árú béranyaság is kifizetődő, ha figyelembe vesszük, hogy kevesebbe kerül, mint az úgynevezett EB-5-ös befektetői vízum, ami legalább 500 ezer dollárt kóstál. Az egyik Shanghai-i ügynökség, amely egy tipikus amerikai béranya-program árának háromszorosáért kínálja szolgáltatásait, épp az amerikai álommal csábítja magához ügyfeleit.
“A klienseink a repülőjegyek és egyéb költségek árát is beleszámítva 300 ezer dollárért két gyereket kapnak, és az egész család le tud telepedni az Egyesült Államokban” – nyilatkozta egy ügynök a Reuters-nek.
Az anyagi előnyökön túl egyesek azért választják az amerikai béranyákat, mert így lehetőségük van dizájner-bébiket kérni.
“Van, aki kifejezetten kínai vagy ázsiai petesejt-donort kér, gyakran kitérve a donor iskolai végzettségére is” – mondja Harney, a Reuters riportere. Jennifer Garcia, az Extraordinary Conceptions nevű kaliforniai béranya-ügynökség munkatársa szerint mások magas, szőke donorra vágynak. “Az ügyfelek úgy hiszik, hogy ezek a “kevert rasszú” gyerekek magasabbak, szebbek és okosabbak lesznek.” – írja Harney.
Épp így lehet fiút vagy lányt rendelni (fiú babákat sokkal gyakrabban kérnek), az amerikai béranya-programban tehát a lehetőségek száma végtelen. Ha valaki meg tudja fizetni.
A fordított irányú béranya-turizmus: indiai útkeresés a “bérelj méhet” ipar szabályozására
Anand, India, szeptember 30. A zöld műtősruhába öltözött brit restaurátor, Rekha Patel öleli újszülött lányát az Akanksha Klinikán észak-nyugat Indiában, férje, Daniel egy üvegajtón át mosoly rájuk.
“Nem tudom elhinni, hogy végre megszületett a gyermekünk” – mondja Patel, miközben csodálattal bámulja az ötnapos Gabrielle-t. “Nagyon hálásak vagyunk a béranyának, aki teherbe esett, és egészségben kihordta a kislányunkat. Kilenc hónapot adott az életéből a gyermekünknek.”