A Mars jelentheti a túlélést az emberiségnek
Ma van az űrhajózás világnapja: már a 60-as évek óta kutatjuk a Marsot, és nem véletlenül. A számtalan odaküldött űrszonda adatai alapján az égitest az emberiség második otthona lehet.
Már a 60-as évek óta kutatjuk a Marsot, és nem véletlenül. A számtalan odaküldött űrszonda adatai alapján az égitest az emberiség második otthona lehet.
A vörös bolygó meghódítása lassan akkora őrületet vált ki az űrkutatással foglalkozó szakértők és rajongók körében, mint amit anno a 60-as években az űrutazás vagy a holdra szállás. Az űrhajózás világnapja alkalmából ezt a hihetetlen anyagi ráfordítást igénylő és az emberiség számára talán a túlélést jelentő kolonizáció előtörténetét mutatjuk be.
A Mars iránti érdeklődés nem a napokban kezdődött, az oroszok már a 60-as években szondák egész garmadáját küldték a bolygó felé, de sikeresen landolnia egyiknek sem sikerült, aztán 1975-ben a Viking–1 nevű amerikai űrszonda leszállt a sziklás talajra, majd megkezdte 2307 napig (!!!) tartó küldetését, amely során képeket, adatokat, az élet jeleit kutatta a felszínen. A landolása első napján már fényképet küldött a föld felé, amit most megosztunk kedves olvasóinkkal.
