A mozi dönti el a diplomát?

A neves egyetemek világszerte komoly összegeket költenek marketingre. Van is miért, hiszen egyrészt a náluk zajló kutatások nem csak tudományos, de reklámértékkel is bírnak, másrészt viszont az igazán borsos áron mért tandíjak ellenértékeként adott kimagasló tudást éppen úgy hirdetik, mint bármilyen minőségi piaci szolgáltatást. De lehet, hogy teljesen feleslegesen – olvasható a csalad.hu-n.

A leendő hallgatók ugyanis nem a prospektusok, és a kutatási eredmények alapján döntenek. A Buckingham University egyik vezetője, Anthony Seldon ugyanis azt tárta fel, hogy a tévésorozatokban és mozifilmekben bemutatott egyetemek a filmes szereplést követő hónapokban hatalmas népszerűségnövekedést érnek el. Vagyis a filmes megjelenés sokkal fontosabb véleményformáló tényező, mint az egyetemek oktatási és kutatási programjai.

Mindezt alátámasztja egy Kínában és Dél-Koreában készült felmérés is, amely azt vizsgálta, hogy a két országból az Egyesült Államokban ösztöndíjat kereső fiatalok mi alapján döntenek. Az eredemény az, hogy kétharmaduk olyan egyetemet választ, amely szerepelt valamely filmben. Ez pedig azért is fontos, mert az amerikai egyetemi piac fogadja a legtöbb külföldi diákot, mintegy 20 milliárd dolláros éves tandíjbevétellel.

A kaliforniai Berkley, a Harvard és a Princeton egyaránt akkor ért népszerűsége csúcsára, amikor egy-egy filmben szerepelt. De nem csak Amerikáról van szó. A brit Leicester Egyetemre meglepetésre özönleni kezdtek az indiai fiatalok, miután három Bollywood-i, vagyis nagy költségvetésű indiai film készült ennek az intézménynek a díszletei között.

Az ezzel foglalkozó kutatások az okokra is kíváncsiak voltak. A BBC ezekről szóló beszámolója szerint számos diák érezte úgy, hogy brit és amerikai egyetemeken sokkal nagyobb a tanszabadság, mint a saját országukban, támogatott az önálló gondolkodás, és az oktatók tisztelik a hallgatókat, ezért is akartak ezekben az országokban diplomát szerezni.

A kérdés a beszámolók szerint most az, hogy a világ nagy oktatási intézményei rákapnak-e az újonnan jött reklámértékre, vagyis az elektronikai gyártók után az egyetemek lesznek-e azok a szereplők, amelyek akár fizetnek is azért, hogy egy-egy sok nézőt vonzó filmbe bekerüljenek.