Az ENSZ-ben: a magyar kormány családpolitikai hozzáállása nem a belenyugvás

A magyar kormány családpolitikai lépéseit alapvetően befolyásolja a demográfiai kihívás, s hozzáállását nem a belenyugvás határozza meg – mondta a Transzatlanti csúcstalálkozó 2014: A család megerősítése a fenntartható fejlődésért címmel pénteken New Yorkban az ENSZ-ben megtartott tanácskozáson Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

“Magyarországon a kormány családpolitikai lépéseit alapvetően határozza meg a demográfiai kihívás. Arra törekszünk, hogy – feltárva az okokat – lebontsuk azokat a gátakat, amelyek a vágyott, tervezett, kívánt gyermekek száma és a ténylegesen megszületők között húzódnak, hogy csökkentsük a népesség fenntartásához szükséges 2,1-es termékenységi ráta és az 1,35 körüli megvalósuló termékenység közötti szakadékot, megteremtve a magyar népesség és társadalmi ellátórendszer hosszú távú fenntarthatóságát” – mondta a tárcavezető.

Kijelentette, hogy a magyar kormánynak a családhoz, a házassághoz, a gyermekekhez, a családi kapcsolatokhoz való hozzáállása “nem a belenyugvás”. Utalva a család szerepével kapcsolatban kibontakozott ideológiai vitára, rámutatott, hogy bár a modern nyugati állam sok tekintetben és mélységesen beavatkozik az emberi élet különböző színterein, a népesedéspolitika kevés hangsúlyt kap.

Balog Zoltán ismertette a magyar Alaptörvény család- és életpárti részeit, valamint a családvédelmi törvény rendelkezéseit. Mint mondta, a kormány arra törekszik, hogy tovább erősítse azokat az intézkedéseket, amelyek “a családok számára stabil, nyugodt életet és megfelelő környezetet biztosítanak ahhoz, hogy bátran lehessen vállalni a hosszú távú döntést, hogy gyerekek szülessenek, ugyanakkor rugalmasak és megadják a választás lehetőségét”.

Szavai szerint az elmúlt négy év intézkedései nyomán kissé nőtt a születések, a házasságkötések száma, folyamatosan csökkentek az abortuszok és csökken a halálozás is. Elmondta, hogy a magyar családtámogatási rendszerben 2010 óta a hangsúly egyre inkább a gyermeknevelés mellett dolgozó családoknak járó támogatásokra helyeződik, mivel “a kormány filozófiája szerint azok a szülők, akik gyermekük nevelése mellett még a munkavégzéssel járó családi áldozatot is vállalják, ezzel nagyobb arányban járulnak hozzá a társadalom fenntartásával kapcsolatos kiadásokhoz”.

A kormány célja egyértelműen az volt, hogy minél kisebb mértékű elvonás érvényesüljön a családok gyermeknevelésre fordított jövedelmeinek tekintetében. Egyebek között megemlítette: annak érdekében, hogy minél több fiatal válassza a hosszú távú elköteleződést jelentő házasságkötést, 2015-től a házaspároknak már az esküvőtől jár a családi kedvezmény.

“Ez amiatt szükséges, mivel a házasság a gyermekvállalás legbiztosabb alapját jelentő életközösség, amit az is bizonyít, hogy a 15-39 éves, tehát termékeny korú nők mintegy háromszor annyi gyermeket hoznak világra, mint azok, akik nem élnek házasságban” – mondta Balog Zoltán.

Utalt a KSH egy felmérésére, amely szerint a házasságban élés az életminőségre, az életkilátásokra is pozitívabb hatással van, mint bármely más együttélési forma. Egy 30 éves házas nő élettartama 6 évvel, egy ugyanilyen korú férfi élete 8 évvel volt hosszabb, mint az ugyanolyan korú hajadon/nőtlen társáé.

Kitért rá, hogy a magyar kormány 2014 szeptemberében a rászoruló családok üdültetésében is segítő, idén már 400 ezer résztvevősre bővült Erzsébet-program létrehozásáért elnyerte az Európai Nagycsaládosok Szövetségének díját. Magyarország eddig az egyetlen ország, melynek kormányát a szervezet elismerte a családok érdekében végzett munkájáért.

“Hajlamosak vagyunk általában anyagi eszközökben, támogatásokban, költségvetési forrásokban gondolkodni, azonban mindnyájan tudjuk, hogy az anyagiakon túl a házasságnak, a családnak, a gyerekvállalásnak vannak más dimenziói is – értékek, hagyományok, kultúra, nevelés, erkölcsi vonatkozások, szellemiség, pszichológiai tényezők, szemléleti kérdések, hit. A jövőben az anyagiakon túl ezekre a területekre is nagyobb hangsúlyt szeretnénk helyezni” – fogalmazott Balog Zoltán.

“A családok lelki egészségét is stratégiai kérdésnek tekintjük, hiszen az egész társadalom állapota, a gyermekvállalás is múlhat ezen” – jelentette ki. A miniszter egyébként elmondta, hogy ő maga 5 gyermekes apa, aki a hetedik unokájának születését várja.

A magyar ENSZ-képviselet társrendezésében megtartott konferenciát követően, amely fontos állomása volt az Értékek Politikai Hálózata nevű kezdeményezés nemzetközi és az egyes országokon belüli szerveződésének, Balog nemzetközi sajtóértekezleten jelentette be, hogy 39 ország több mint 200 politikai és társadalmi vezetője elfogadta az úgynevezett Nyilatkozatot a család jogairól. Ez hozzá kíván járulni az országok fenntartható fejlődéséhez.

A miniszter elmondta, hogy a családi értékekről hasonlóképpen gondolkodó, az Atlanti-óceán mindkét oldaláról való személyiségek deklarációját át fogják adni Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárnak, hogy a családot, mint kulcsfontosságú értéket foglalja bele a világszervezetben az új millenniumi célokról folytatott vitába.

Az aláírók olyan társadalomban hisznek, amely a férfi és nő közötti házasságon, szülők és gyermekek közötti viszonyon alapul, ami kulcsfontosságú az országok társadalmi és gazdasági fejlődése és a civil társadalom megerősítése szempontjából.
(MTI Fotó: Pogár Demeter)