Csodatanár, akinél kötelező netezni órán

Mit szólnának, ha webes kincskereséssel és fejtörőkkel próbálnák serkenteni a gyereküknek azt a készségét, hogy hatékonyan tudjanak információt szerezni a netről?

Bognár Amália pedagógus abból indult ki, hogy habár az iskolások napi sok órát töltenek a számítógép előtt, mégis nagyon nehezen tájékozódnak a linkek, menük, oldalak világában, és a digitális szövegértésük ugyanúgy elmarad az európai átlagtól, mint a papírról olvasotté.  Úgyhogy azt találta ki, hogy összeköti a kellemest a hasznossal: az okostelefon, tablet és számítógép (IKT eszközök) használata egyrészt motiválni fogja a gyerekeket, hogy elolvassák a tanulnivalót, ugyanakkor jártasságot is szereznek a digitális világban.

A digitális szövegértést is szokni kell

Az elolvasnivalókat például a gyerekek kikereshetik otthon a számítógépen, órán pedig az okostelefonjukkal a megadott linkek segítségével. Az ellenőrző kérdésekre e-mailben, a tanári honlap felületén, vagy zárt facebook-csoportban válaszolhatnak, az idegen szavak jelentését vagy a kapcsolódó tudnivalókat pedig további megadott linkre kattintva kereshetik meg. Ezzel nemcsak az értő olvasást, az információ használatát gyakorolják, de azt is, hogy hogyan lehet különböző weblapok között navigálva tudáshoz jutni. Tiszta evidensnek hangzik, nem? Csakhogy Magyarországon az iskolákban ez korántsem az, sokkal többet lehet arról hallani, hogy tiltják a telefonhasználatot, sőt van, ahol be is gyűjtik azokat 8 óra előtt, nehogy a gyerek a kezébe vegye véletlenül.

Az IKT eszközöket a közös munkában is jól tudták használni, például amikor a gyerekek együtt írtak egy regényt. A tanári honlapon látták az egymás által kidolgozott karaktereket, szövegeket, és közben begyakorolták a webkettes eszközök használatát.  A közös munkának egyébként kidolgozták a protokollját is, például nem használták a netes szlenget, hanem a helyesírás és a nyelvhelyesség szabályait figyelembe véve, megfelelő stílusban lehetett hozzászólni.