“Életem transznemű tanárként”

Mindig megakad a szemünk az ilyen vallomásokon.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
életmód
2014. október 20. Gyarmati Orsolya

Mindig megakad a szemünk az ilyen vallomásokon.


‘Nem bináris transznemű vagyok, ami azt jelenti, hogy nem érzem magam sem nőnek, sem férfinak”, írja vallomásában egy brit tanár a The Guardian oldalán. “Időnként inkább férfiként azonosulok magammal, máskor inkább nőként, de vannak napok, amikor tökéletesen nemtelennek érzem magam.”

Igencsak nehéz dolguk van a nem heteroszexuális tanerőknek, hiszen szegénykék mindig attól rettegnek, nehogy negatív fogadtatásban legyen részük, amikor jelentkeznek egy-egy oktatási intézménybe.

“Ha új iskolába kerülök, célozgatni kezdek. Megemlítem például a Pride felvonulást, és nézem, ki hogy reagál a témára. De van, hogy egyszerűen elmondom: olyan tanár vagyok, aki az LGBT elfogadásáért küzd az iskolákban.” (LGBT = a leszbikusok, homoszexuálisok, biszexuálisok és transzneműek gyűjtőfogalma.)

A tanár ezután elpanaszolja, hogy régen milyen nehéz volt, amikor a pedagógustársadalom nagy része egész egyszerűen nem fogadta el, ha egy gyerek nem tudta eldönteni, fiú-e vagy lány, sőt, előfordult, hogy kigúnyolták az ilyen diákokat, bár annak nagyon örül, hogy vannak olyan iskolák, ahol a leszbikusok, homoszexuálisok és biszexuálisok egyenlőségét hirdető plakátok népszerűsítik a másság elfogadását – léteznek ugyanis ilyen karitatív szervezetek!!! A szomorú tanár azt is felrója, hogy noha a homofóbia témakörére a legtöbb oktatási intézménynek van írásban kidolgozott “protokollja”, a transzfóbiára még nincs, ami szerinte tarthatatlan és elfogadhatatlan, és egyébként is: az ilyesmit már hatéves kortól oktatni kellene, hogy a gyerekek nyitottá váljanak mindenféle szexuális irányra.

A Guardiannak megnyíló tanár esetében az a legsúlyosabb kérdés, hogy vajon a hetero párok által nevelt hetero gyerekek pszichoszexuális fejlődésére milyen hatással lesz az, ha a tanáraik közül néhányan férfiruhában és kifestve állnak eléjük és arról mesélnek, fogalmuk sincs, kik ők valójában, nők-e vagy férfiak, esetleg egyik sem? Egy végtelenül érzékeny és mindenre fogékony gyermekben miféle folyamatokat indít el, amikor valaki engedéllyel, szerződéssel és fizetéssel felruházva bármikor megnyilvánulhat ebben a témakörben kontroll nélkül, úgy, hogy a szülőknek esetleg tudomásuk sincs róla, ki tanítja a gyerekeiket?