Harangjáték Székesfehérváron

A harangjátékok szép színfoltjai városainknak. Karácsonyhoz közeledve időről időre bemutatunk magyar és külföldi példákat. Ma a székesfehérvári órajátékot ajánljuk figyelmetekbe!

Az órajáték figurái a magyar történelem olyan királyi személyiségeit ábrázolják, akiknek nevéhez legendák fűződnek. A történelmi alakok először délelőtt tíz órakor jelennek meg zenei kísérettel, majd a város templomaiban egyszerre megkonduló déli harangszó után láthatjuk őket ismét. Ezt követően két óránként, délután kettő, négy és hat órakor vonulnak fel a királyi alakok.

A harangjáték zenéje az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga című népének, mely István királyhoz fűződik, és egy középkori dallam, az O Pastor aeterne. A nyári időszakban a harangjáték reggel kilenc órakor szólal meg először, ekkor a Boldogasszony anyánk című népéneket hallhatjuk, majd tizenegy órakor egy dallamot játszik a Vietorisz-kódexből.

A városi esti harangszó után 19 óra 4 perckor az Isten hazánkért című népének csendül fel, majd este nyolc órakor egy Kodály Zoltán népdalfeldolgozással, az “Erdő mellett estvéledtem” című dallal búcsúzik el a harangjáték.

Az órajáték különlegessége a 24 órás beosztású számlap. A világos alapon lévő számok a nappali órákat, a sötét alapon lévők az esti és éjszakai órákat mutatják. A 12 hónap nevét felsoroló körívhez kapcsolódik a csillagképeket ábrázoló tárcsa. Ez havonta fordulva a megfelelő ábrát a hónap nevéhez igazítja, így egy év alatt fordul körbe a számlapon. A csillagtérképen az éjszakai égbolt látható, a hónapokhoz kötődő csillagképek, a Vízöntő, a Halak, a Kos, a Bika, az Ikrek, a Rák, az Oroszlán, a Szűz, a Mérleg, a Skorpió, a Nyilas és a Bak szimbólumaival, továbbá a Tejúttal.

Megközelíthető a Hősök tere felől.