Húsvéti energiaspórolási tanácsok anyukáknak

Húsvét? Na, ne! – sóhajt fel sok anyuka. Hogyan kerülhetjük el, hogy húsvét után kimerültebbek legyünk, mint előtte? Ha kell, változtassunk! Eláruljuk, hogyan.

Ünneplőbe öltöztetem a szívemet – ez a mondás mennyi pozitív töltettel bír?! Ehhez képest a húsvét is – mint sok más ünnep – sajnos egy hajszává alantosul, amikor is anyára rágyógyul a kötény, kezéhez nő a fakanál, s az ideiglenes lakcíme a konyha lesz. S persze a lakásnak csillognia kell, és itt-ott ünnepet idéző dísznek kell fityegnie. Így lesz tökély az ünnep. Ahogy a jeles napoknak vége, anyu fáradtan lerogy az asztalhoz, és arra gondol, hogy milyen jó, hogy csak egyszer van húsvét egy évben. Pedig ez lehetne másképp is.

A mártírsággal nem megyünk semmire

Honnan ez a nagy teljesítménykényszer? Miért érezzük úgy, mi, édesanyák, hogy ünnepekkor tökéleteset kell nyújtanunk a konyhában és az otthon csinosítgatásában is? A válasz keresésében Serfőző Anikó pszichológust hívtuk segítségül.

– A régi minta egy olyan társadalmi korban gyökerezik, amikor a nők még nem dolgoztak, nagycsaládok éltek együtt. Pont az a jó a mai társadalomban, hogy sokféle szerep kipróbálható – mondja Serfőző Anikó. – Senki nem botránkozik meg már azon, ha a férfi süti az ünnepi báránysültet, azon talán igen, ha az anyuka viszi locsolkodni a kisfiát. De a szerepek felcserélhetőek. Ha családilag szeretnénk ünnepelni, fontos, hogy a készülődésben mindenki részt vegyen, a férfiak, és életkoruknak megfelelően a gyermekek – hívja fel a figyelmet a szakember.

– A túl sok munkában, a tökéletes “magazin-ünnep” képének hajszolásában csak elfáradunk, a többiek nem értékelik a munkánkat, hiszen nem tapasztalták meg, hogy mekkora fáradtság például kalácsot sütni – figyelmeztet a pszichológus.