Június természeti csodája: a szentjánosbogár tánc

Júniusi meleg estéken az erdőkben kirándulók felfigyelhetnek a levelek közt, vagy a fűben felvillanó aprócska, repülő lámpások sokaságára. A tiszavirágzáson kívül az év hatodik hónapjának másik csodálatos természeti jelensége a szentjánosbogár rajzás. Merkl Ottó, a Magyar Természettudományi Múzeum bogárgyűjteményének vezetője beszélt a Rádió Orienten a különleges állatokról.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
arborétum
2016. június 26. Csontos Dóra

Júniusi meleg estéken az erdőkben kirándulók felfigyelhetnek a levelek közt, vagy a fűben felvillanó aprócska, repülő lámpások sokaságára. A tiszavirágzáson kívül az év hatodik hónapjának másik csodálatos természeti jelensége a szentjánosbogár rajzás. Merkl Ottó, a Magyar Természettudományi Múzeum bogárgyűjteményének vezetője beszélt a Rádió Orienten a különleges állatokról.


A szentjánosbogár-féléknek megközelítőleg 2000 faja él a világon. A rovarok otthonosan érzik magukat a trópusokon, a mediterrán területeken és a hazai éghajlaton egyaránt. Magyarországon három faja honos: a nagy szentjánosbogár, a kis szentjánosbogár, és a törpe-szentjánosbogár. Ebből az utóbbi élőlény képtelen a világításra.

A szentjánosbogár rajzás időszaka június második felére tehető. Sötétedéskor érdemes kilátogatni az erdőkbe, dús növényzetű rétekre, arborétumokba, mert igazán mesebeli látványt nyújt, amikor ezernyi kis lámpás világítja be az éjszakát. A rovarok a fényjelzésekkel kommunikálnak egymással, a nőstények így jelzik tartózkodási helyüket a hímeknek. Míg a hím két pár fejlett szárnya segítségével repül, addig a nőstények a lárvákra hasonlítanak, nem is rendelkeznek szárnyakkal és akár az egész életüket képesek leélni mindössze 10 négyzetcentiméteren. Bizonyos, trópusokon élő fajaik viszont nappal is repülnek – mondta a gyűjteményvezető, hozzátéve: amennyiben egy nőstény tíz egymást követő estén nem talán hímet magának, elpusztul.

Gyönyörű timelapse videó a szentjánosbogár rajzásról

A szentjánosbogarak lárvakorukban csigákkal táplálkoznak. A kifejlett bogarak viszont azt élik fel, amit lárvakorukban felhalmoztak. Érdekesség, hogy az állat már ebben a kezdeti fejlődési szakaszban is és kifejlett állapotában is tud világítani. A fény két célt szolgál: mivel a lárva mérgező, ez jelzés a rá vadászóknak, ezzel tartja távol ellenségeit, másrészt kifejlett állapotában morzejelként szolgál a párzási időszakban. A hímek akár 50 méterről is képesek észrevenni a nőstényt, akik párzás után többé már nem világítanak.

A cikk még nem ért véget. Olvass tovább!