Könyvajánló: Panov apó karácsonyi csodája

Volt egyszer egy öreg suszter, valahol a hópelyhes Oroszországban. Jézus, a Messiás születését várta azon a karácsonyestén, de csak egy öreg utcaseprő, egy fiatal anya és a boltja előtt elhaladók köszöntek be rá…

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
életmód
2014. december 18. Szaurella

Volt egyszer egy öreg suszter, valahol a hópelyhes Oroszországban. Jézus, a Messiás születését várta azon a karácsonyestén, de csak egy öreg utcaseprő, egy fiatal anya és a boltja előtt elhaladók köszöntek be rá…


Mindannyiunk kedves ünnepi meséi között foglalhat méltó helyet magának Lev Tolsztoj népmese feldolgozása, melyet Mig Holder mesél el Nagy Erzsébet fordításában, és melyet Julie Downing meghitt, kedves illusztráció díszítenek. A Harmat Kiadó gondozásában megjelent keményfedeles és szép kiállítású kötetnek immár ez a második kiadása, jelezve a népszerűségét.

Ilyen is lehet a karácsonyváró öröm

„Réges-régen élt egy idős suszter egy kis orosz falucskában. Annyira szerették, hogy mindenki csak Panov apónak szólította. Karácsony napján épp fonott kosárszékében olvasgatott, és arra gondolt, hogy ha a Kisdeddel hozzá jöttek volna, elalhattak volna az ágyán, a kisbabát pedig betakargatta volna meleg takarójával, amikor hirtelen egy hang szólította:
“Panov apó, Panov apó! Azt kívántad, hogy megláthass, hogy betérjek a műhelyedbe és megajándékozhass. Holnap reggeltől estig figyelj, és én eljövök. Légy nagyon figyelmes, hogy felismerj!” Így kezdődik a nagy orosz mesélő csodavárása.

Tolsztoj meséi

„A sündisznó és a nyúl,” „A tölgyfa és a mogyoróbokor,” „Az oroszlán és az egér” mesélője az orosz irodalom állócsillaga, Lev Nyikolajevics Tolsztoj. Különös gonddal megalkotott történeteit pedagógia célzattal szánta az orosz gyerekeknek, csakúgy, mint ABC-s könyvét. Népmesefeldolgozásai közül talán ez a békebeli karácsonyi a legismertebb.

Az eredeti népmese évszázadokon át csiszolódott és alakult, míg a dickens-i jól ismert és talán egy kicsit elunt „Karácsonyi ének” mellett az európai gyermekirodalomban Tolsztoj átdolgozása felnőttet és gyermeket egyaránt megérint egyszerűségével és bájával. A végén pedig Panov apó mégiscsak könnyeivel küzd, mert rájön, hogy az utcaseprő, a járókelők és az édesanya képében valóban a Betlehemi Megváltó kopogtatott ajtaján, ahogy nap mint nap teszi a miénken is.

Egyéb infó a könyvről: http://blog.harmat.hu/2014/11/panov-apo-karacsonya/