Lassan beleőrülök, hogy itthon vagyok a gyerekkel

A gyermekükkel otthon maradó édesanyáknál gyakran észrevétlenül kialakuló gyes-neurózis jelenségről szóló cikkünkre több olvasói levél is érkezett. Az egyik levélíró tönkrement házasságáról számolt be, míg egy másik olvasónk arról írt: négy gyereke mellett lassan már két lábon járó robotnak érzi magát, a rosszullét kerülgeti, ha mesekönyvet, mondókás könyvet lát.

Habár tudja, nincs olyan, hoyg tökéletes szülő, ő szeretne az lenni, és dolgozni is visszamenne, ám akkor nem tudná megfelelően ellátni a gyerekeit. Olvasóink kérdésére a Dívány Life coach sorozatának szerzője, Kuna Gábor válaszol.

A gyerekkel hülyén játszik, velem közönyös, gőgös

Nálunk nagyon is igaz mindaz, amiről a gyes-neurózisról szóló cikkben olvastam. Teszem a dolgom, a kreatív munkámat itthonról is elvégzem, ettől nem is lennék még extrán depis (csak kicsit), de ezért önmagában nem nyavalyognék, még van erőm meg-megújulni, viszont a férjem viselkedése (fásultsága, közönye) teljesen kiüt. Felső vezető, reggel 8-tól este 8-ig dolgozik, a munka is leszívja az energiáit, este káromkodva lép be az ajtón, ‘már megint milyen késő van’, vacsorázik, leheveredik a kanapéra, iPhone-ba merülés, fürdik, alszik, reggel elmegy … hétvégén meccsnézés, aktív pihenéshez túl fáradt, csak a lustálkodás, a gyerekkel hülyén játszik, cukkolja, rettenetes 🙁 RÉGEN ANNYIRA NEM ILYEN VOLT!!! Pont akkor váltott, amikor megszületett a lányunk, először a menőmanó környezettől szállt el az agya, de ebből kicsit magához tért, most ez a közöny …Na, ez az állapot már mély depibe taszít. Jövő héten megyek a válóperes papírokért, mert hónapok óta jelzem, ez így nem lesz jó, így egyikünk sem boldog, régen mindent meg tudtunk beszélni, most bizalmatlan, semmit, de semmit nem beszél meg velem … Áh, nem is sorolom.