Még több ilyen tündérmesét nem csak lázadó lányoknak!
A meséknek és a mesélésnek kulcsszerepe van a gyerekek érzelmi intelligenciájának és problémamegoldó képességének fejlesztésében, és abban, hogy már egész pici korban megtalálják belső erőforrásaikat. Azokat a meséket szeretjük átadni nekik, melyeknek erkölcsi tanulsága van és olyan fontos üzeneteket vagy értékeket közvetítenek - nyíltan vagy szimbolikusan -, amelyek hozzájárulnak az életben való boldoguláshoz. Egy gond van a klasszikus tündérmesék zömével...
…a bennük szereplő árva kislány, szegénylány, hercegnő vagy királykisasszony funkciója jóformán kimerül abban, hogy szép legyen és várja a hős herceget, aki megmenti, feleségül veszi és boldogan élnek, míg meg nem halnak.
Számos érdekes kutatás bizonyítja: a mesekönyvpiac olyan könyvekkel van tele, amelyeknek aktív főszereplői fiúk, akiket főleg cselekedeteikkel jellemeznek, míg a felbukkanó lány karakterek inkább érzelmeik és külsejük alapján vannak lefestve, ezekkel a történetekkel pedig már a korai években ráerőltetjük a gyerekekre a nemi szerepeket. (Ahogy azzal is, hogy milyen játékot adunk a kezükbe.) Talán nem véletlen, hogy a lányok kevesebb önbizalommal ülnek az iskolapadba, mint fiú kortársaik, hiszen már 6-7 évesen abban a hitben élnek, hogy a férfiak okosabbak és tehetségesebbek a nőknél.
Elena Favilli és Francesca Cavallo, a Timbuktu Labs innovatív gyerekmédia-központ alapítói is jól tudják, mennyire nem egyszerű sikeres nőnek lenni egy olyan világban, ahol a szülők, a tanárok és a média is nagyban hozzájárul azoknak a nemi sztereotípiáknak a kialakulásához, amelyek elbátortalanítják a lányokat és lebeszélik őket sok nagy presztízsű pályáról. Egy olyan világban, ahol sok nőnek esélyt sem adnak arra, hogy bizonyíthasson, vagy hogy olyan életet éljen, amilyet szabad akaratából választ magának.
Ezért is részesült olyan nagy fogadtatásban az olasz szerzőpáros Esti mesék lázadó lányoknak címmel megjelent válogatása, melynek általános érvényű üzenete, hogy nemtől, fajtól, kortól, vallási hovatartozástól és társadalmi rangtól függetlenül bárki bármire képes lehet, szűkebb értelemben pedig az, hogy a lányok is lehetnek hősök. A formabontó gyerekkönyv, mely épp a napokban lepte el a hazai könyvesboltokat, száz ikonikus nő életét meséli el – háborús hősöktől és politikusoktól sportolókon és művészeken át felfedezőkig és tudósokig – egy-egy oldalban, az érdekes és tanulságos történeteket pedig színes portrék kísérik, melyeket a világ különböző országaiban alkotó hatvan női grafikus készített. Az elbeszélés hangvétele a hagyományos gyerekmesék narratíváját adja vissza, ám ezek a szereplők nem tündérek, nem boszorkányok és nem királylányok, akiket egy bátor és erős daliás hercegnek kell megmentenie, hanem valóságos alakok a világ számos területéről és különböző történelmi korokból, akik önerőből hajtottak végre nagy dolgokat.
Nem minden szereplő ismert személy, de a koncepció lényege pont az, hogy akár egy világhírű rocksztárról vagy egy űrhajósról van szó akár egy transznemű lány önmegvalósításáról, az olvasók valós történetekből inspirálódjanak. Olyanokból is, mint Frida Kahloé, aki kis híján belehalt a gyermekbénulásba és a betegségtől örökre sánta maradt, de sem ez, sem az az élmény nem törte meg, amikor egy buszbaleset miatt megint hónapokat ágyban fekve kellett töltenie. A szerzők személyes kedvencei közé tartozik Lella Lombardi, aki fiatalon apja hentesárut szállító furgonjával tanult meg vezetni a piemonti hegyekben, majd profi autóversenyzőnek állt, és ő lett az egyetlen nő a Formula–1-ben, aki pontot szerzett. Az Esti mesék lázadó lányoknak tehát a lehető legkülönbözőbb karakterekkel és érzésekkel kísérletezik, hogy felkavarja a szinte már láthatatlan status quót.
De nem a férfiak ellen szól
(Fotó: Kaszás Tamás)
