Mire van szükségünk, ha gyerekkel strandolunk?

Avagy, hogyan lettünk hátizsákos, minipakkos házaspárból úszógumikkal és strandsátorral lavírozó szülők. Hosszú évek balatoni nyaralásai, majd 3 év balatonfüredi élet után már viszonylag fix menetfelszereléssel jártunk a strandra esténként, munkaidő után.

A szettünk a praktikus, a gyors és leginkább a “kevés cucc” hívószavak mentén fokozatosan egyre kisebb lett. A végén már sikerült annyira minimalizálni a felszerelést, hogy a törölköző, slusszkulcs, kocsipapírok, pénz, lakáskulcs varázsötösön kívül legtöbbszöt nem is kellett más.

Ha hosszabb időre mentünk, akkor vittünk magunkkal innivalót, esetleg valami olvasnivalót, napszemüveget és naptejet is, de még ez is simán belefért egy hátizsákba, és akkor már sokat mondtunk.

Mindez semmi ahhoz képest, amivel mostanában járunk koraesténként a strandra, mióta megszületett a kisfiunk. A kisgyerekes készenléti strandcsomag az alábbiakból tevődik/het össze:

1. Naptej: 30 faktoros. Minimum. De inkább 50. Előre bekenjük már otthon, hogy legyen idő felszívódni. Ebben csak az a frankó, hogy onnantól kezdve ragad a baba, de nagyon. Csak egy kicsit dobja még le magát a szőnyegre egy utolsó hempergésre, és máris ráragadt pár szösz-mösz. A naptejet persze visszük, mert utókezelés is bármikor szükséges lehet, úgyhogy mindenképpen jön velünk, kihagyhatatlan a csomagból.

2. Innivaló. Inni kell és lehetőleg sokat, mert izzadunk és több a folyadékveszteség. Visszük a vizet, plusz hozzá poharat, elvégre a gyerek nyilván nem iszik üvegből, jön hát a pohár is. Minimum egy, de van, aki kettő nélkül nem indul el. Cumisüveg, cumi és társai szintén az alapfelszereltség részei lehetnek.

3. Ennivaló: A szülő(k) által bevizsgált, bombabiztos, egészséges, túlbiztosított rendszerben szigorúan bio, öko, házilag készített és a gyerek által korábban már elfogadott ételek, “csak nem fogjuk tán a strandos lángossal etetni szegényt”-hivatkozással. De még ha nem is idegenkedünk a büfés ételektől, az anyukák többsége biztos, ami biztos alapon általában visz valami elemózsiát a gyereknek. Gyümölcsöt, rágcsálnivaló zöldséget, egyebet. Természetesen a strandon tölteni tervezett idővel exponenciálisan nő a cipelendő étel és italmennyiség, egész napos strandolás esetén kész kis puttonnyal indulhatunk. (Bár nem tudom, ilyen kicsi gyerekkel van-e értelme egész nap a strandon lenni, mi még nem csináltuk, de nekünk könnyű, nem nyaralni járunk ide, hanem itt élünk.)

Ha már étel van, akkor kistányér, evőeszköz, szalvéta és szakállka is kerül a csomagba. Nem nehéz, de jön velünk, mert kellhet. Ami nehéz, az a hűtőtáska. Ennek használata komoly mérlegelés tárgya. Csak egész napos strandolás esetén indokolt, de akkor is kétszer meg kell gondolni, hogy érdemes-e vinni.

4. Úszógumi, karúszó, kacsa alakú kiscsónak, hupikék törpikés kismatrac, felfújható labda, gumilabda, stb. Vagy legalábbis egy része ezeknek. A kulcskérdés itt az, hogy felfújva, vagy leeresztve vigyük őket. Ha túl sok a felfújandó, akkor bejön a képbe/csomagba még a pumpa is – persze lehet kölcsönkérni, kölcsönözni, stb., de tegyük fel, hogy önellátásra építünk. Nincs is szebb annál, mikor 20 perc előkészület, 10 perc autózás, 10 perc sorban állás, letelepedés, stb. után kitikkadva még nekiállunk pumpálni. Ilyenkor jut eszünkbe, hogy a mi szüleink is hányszor végigcsinálták ezt, mikor mi voltunk gyerekek… Ha kevés a felfújandó és egymást követő több napon tervezzük a strandolást, akkor érdemes felfújva hagyni a gumiholmikat és gondoskodni egy-két üres kézről. Nálunk már simán hozza-viszi, “cipeli” az úszógumiját a 1,5 éves kisfiúnk, ha viszont elfárad és úgy dönt, hogy a továbbiakban inkább ölben utazna, akkor az egyébként is sok motyó mellett – más hely híján – még az úszógumit/karúszót/kiscsónakot is a karunkra húzhatjuk.