Novák Katalin: “a példaképek nem kinevezéssel születnek”

Boba Bódi Barbara festőművésznek nyílt tárlata Tükröm-tükröm címmel pénteken a budapesti Párbeszéd Házában. A tizenkét olajfestmény különböző nemzetiségű emberek arcain mutatja be a legalapvetőbb emberi érzéseket. A kiállítás 13. darabja pedig egy tükör, amelyben a tárlat végén saját önarcképtét is megtekintheti a néző.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
Boba Bódi Barbara
2016. június 13. Csontos Dóra

Boba Bódi Barbara festőművésznek nyílt tárlata Tükröm-tükröm címmel pénteken a budapesti Párbeszéd Házában. A tizenkét olajfestmény különböző nemzetiségű emberek arcain mutatja be a legalapvetőbb emberi érzéseket. A kiállítás 13. darabja pedig egy tükör, amelyben a tárlat végén saját önarcképtét is megtekintheti a néző.


A kiállítást megnyitó Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára hangsúlyozta: egy művész munkásságában a származásának akkor van jelentősége, ha ő maga jelentőséget tulajdonít neki. Ezért az, hogy Boba Bódi Barbara fontosnak tartja származását, “számunkra is fontossá teszi”, megnyitva ezzel egy korábban talán ismeretlen világot.

Az államtitkár rámutatott: a példaképek nem kinevezéssel születnek, hanem egy közösség döntése nyomán. Boba Bódi Barbarát pedig közössége példaképül választotta. Kitért a tehetséges roma fiatalok felkarolásának fontosságára. A Nemzeti Tehetség Programnak vannak kifejezetten a roma fiatalokat megszólító részei, hiszen – mint mondta – nekik még nagyobb szükségük van a segítségre tehetségük kibontakoztatásához.

Novák Katalin szólt arról is, hogy milyen fontos a roma kultúra megismerése, és az, hogy a roma történelem és kultúra bekerült a Nemzeti Alaptantervbe is, hiszen ezáltal elérték, hogy egyetlen gyermek se végezhesse el az általános iskolát ennek a gazdag kultúrának a megismerése nélkül. Ugyanakkor ez nemcsak a nem roma fiatalok ismeretit bővíti, hanem azt a célt is szolgálja, hogy a roma fiatalok ráébredjenek, milyen büszkék lehetnek saját kultúrájukra.

Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke hangsúlyozta, hogy a 21. században bátorság, majdhogynem vakmerőség portrékat festeni, hiszen a portréfestészetet eltüntette a technika, amelynek segítségével egy gombnyomással 16 arckép jelenhet meg a képernyőn. De Boba Bódi Barbara portréin az, aki elég sokáig nézi, nem arcot, nem homlokot, szemeket és ajkat lát, hanem “tekintetet, bátorítást kétségbeesést és panaszt”. Az igazi portré ugyanis az alkotó titkait árulja el.

 

Fekete György kitért arra is, hogy a roma jövő azon múlik, hogy a közösség fel tudja-e mutatni saját példaképet, és képes lesz-e összefogni azért, hogy megőrizze kultúrájának értékeit. Ezért fontos lenne. hogy legyen egy közös gyűjtemény, amelyben a kiemelkedő roma művészek kulcsfontosságú műveit összegyűjtik. Hozzátette: Magyarország a roma kultúra kincseit felmutató szigetté válhatna, hiszen a környező országokban sincs sehol olyan gazdag roma kultúra mint Magyarországon.

Bódi Barbara képeiről elmondta: roma származása a művészetét nem alakítja, és bár képeivel szeretne szólni az etnikai különbözőségekről, azt nem a megszokott, “békaperspektívából”, hanem “madártávlatból” szeretné bemutatni, erre utal a kiállítás alcíme is: másságról másképp. Hozzátette: portréin a különböző nemzetiségek megjelenítése másodlagos a közös, alapvető és elementáris emberi érzések ábrázolásához képest.

Boba Bódi Barbara 1977-ben született. Az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán rajz-vizuális kommunikáció szakos tanári, majd a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolán hittanár-nevelő szakos diplomát szerzett. 1994 óta közel harminc önálló kiállítása volt.