Tíz bizarr viktoriánus szerelmi történet

A Viktória-korabeli romantikus történetek sokak számára kifejezetten veszélyes, drámai viszonyoknak számítottak. Nézzük a tíz legizgalmasabb románcot!

A bűnbűnó feleség története

Az élet nem volt kegyes Jack McKennához. Felesége a legjobb barátjával csalta meg őt, és el is ment vele Amerikába. A lánya influenzában haldokolt, és ő is komolyan betet volt, zsebében pedig csupán néhány shilling csörgött. Ekkor történt, hogy a szerencse mégis rámosolygott – bár igen morbid formában. 1892 januárjában egy jólöltözött nő érkezett a városban, s személyesen Jackket kereste. Amikor megtalálta, térdre esett a meglepett férfi előtt és a megbocsájtásáért esedezett. Nem más volt ő, mint Jack csalfa felesége, aki éppen akkor tért vissza Kaliforniából, ahol egyébként szeretője csinos vagyonra tett szert az aranyásásból, csakhogy meghalt, és a feleség ott akarta folytatni, ahol annak idején Jackkel abbahagyták. Az asszony gondosan ápolni kezdte beteg férjét, aki hamarosan jobban lett, ám a feleség időközben tüdőgyulladást kapott és meghalt. Végrendeletében 62 ezer fontot hagyott Jackre…

Esküvő egy gyilkossal

Éjfél volt a börtönben. A rab és menyasszonya görcsösen markolták egymás kezét a cella ablakának rácsain keresztül: a férfi belülről, a nő kívülről. A menyasszony a sötétség leple alatt lopódzott a cellához, majd testvére vállára állva igyekezett az ablakon át megkeresni kedvese kezét. Ahogy a lelkész, akit megkértek levezette a szertartást, egy kis kényelmetlenség adódott: amint a szerelmes hölgy csókokkal borította kedvese kezét, bátyja panaszkodni kezdett, hiszen a menyasszony igen régóta állt már a vállán.  Csakhog a szertartást muszáj volt elvégezni, a 18 éves Mollie Downes volt ugyanis az egyetlen szemtanúja annak a gyilkosságnak, amiért kedvesét, James Fauntleroy-t bebörtönözték. Azáltal, hogy hozzáment a férfihez, többé nem tehetett tanúvallomást. Másnap Marion város rendőrfőkapitánya tudomást szerzett a titkos esküvőről, s olyannyira rosszul lett a hírtől, hogy ágynak esett, és teljes öntudatlanságban töltötte a következő napokat.

Harc a tarantellákkal

1892-ben Las Vegasban egy mexikói és egy amerikai férfi ugyanabba a nőbe szerettek bele, s a dologból párbaj kerekedett. A mexikói férfi azzal heccelte ellenfelét, hogy a gyávák népéhez tartozik. Erre az amerikai férfi közölte, hogy csakis egy olyan szobában hajlandó párbajozni, amely tökéletesen sötét, és egy tucat tarantella pók, na és ráadásnak néhány skorpió mászkál benne szabadon. A mexikói nem mert visszakozni, nehogy még a végén őt tartsák gyávának, így a párbaj elkezdődött. NEm sokkal később velőtrázó sikoly hallatszódott ki a szobából. Az ajtó kivágódott, a mexikói kitántorgott és elterült a padlón. Ellenfele győzedelmesen és sértetlenül került elő, majd nem sokkal később megállapította, hogy a mexikói férfinak a világon semmi baja, csupán megkarcolta egy falból kiálló szöggel a kezét.

A férfi, aki egy koporsónak mondta ki a boldogító igent

A menyasszony nem csókolt meg senkit. Nem volt nászút, és arra végképp nem volt esély, hogy a pár boldogan éljen együtt, örökkön örökké. 1880-bben egy Bradley nevű férfi egy koporsót vett feleségül. Bradley utazóügynökként dolgozott, s vándorlásai egyikén találkozott álmai asszonyával. Csakhogy a hölgy épp haldoklott. Bradley azonban nem rettent vissza: azonnal megkérte a szenvedő nő kezét, aki igent mondott. Sajnos nem lehetett elég gyorsan előkészülni az esküvőre, mivel a hölgy meghalt, mielőtt kitűzték volna az időpontot. Bradley azonban megesküdött, hogy nem hagyja, hogy szerelmét hajadonként temessék el, így a templomba vitette a koporsóját, ahol a lelkész férjnek és feleségnek nyilvánította őket.

Az ellentétek vonzzák egymást

A méret nem számít, ahogy azt Mr and Mrs Hedley is megerősíthették: a férfi több mint 185 cm, a nő mindössze 81 cm “magas” volt. 1891-ben házasodtak össze South Shields-ben. Mindketten egy utazó cirkusznál dolgoztak, s a társulat többi tagja között is akadtak érdekes méretek: a vőfély 235 cm magas, a legalacsonyabb vendég pedig mindössze 74 centiméteresre nőtt.

Az árverés tárgya: egy darab feleség

Van, hogy egyszerűen nem működik. Elmúlik a tűz, a szikrázás, nincs több szerelem. Csakhogy a viktoriánus Nagy-Britanniában élő leggazdagabb embere nem gondolt válásra. Ehelyett egy régi angol szokást elevenített fel: árverésre bocsájtotta a feleségét – méghozzá saját közös otthonukban. A hölgyért végül közvetlen szomszédjuk ígérte a legtöbb pénzt, s az így eladott feleség boldogan távozott új “tulajdonosa” karján.

Esküvő záptojásokkal

Egy fiú és egy lány megismerkedett egymással. Szerelmesek lettek és összeházasodtak. Csakhogy az esküvőjükről hazafelé tartva feldühödt tömeggel találták magukat szemben, amely hazáig üldözte az ifjú párt.  A vőlegény előző felesége csupán néhány héttel korábban hunyt el, s az új feleség nem nyerte el a férfi gyermekeinek tetszését. Így aztán összetoboroztak egy csomó embert, akik a gyors új házasságról alkotott véleményüket szemétdobálással, többek között záptojásokkal fejezték ki.

Házasodj, vagy megölünk!

Monsieur Hamelin nem szerelmet keresett, amikor 1893-ban megérkezett Madagaszkárra: az orchideákra volt kíváncsi. Csakhogy útikalauznak az egyik helyi törzsfőnök testvérét jelölték ki neki, akit halálra mart egy vadállat, miközben a férfi Hamelinnel az orchideákat kereste.
A törzsfőnök nem volt elragadtatva a történtektől, és választás elé állította a francia férfit: vagy elveszi a meghalt testvér özvegyen maradt feleségét, vagy elevenen elégetik. Hamelin nem sokáig gondolkodott: gyorsan megnősült, de annyit azért kért “nászajándékul” a törzsfőnöktől, hogy minden európai orchideakutató elől zárja el királyságát.

Halálos szerelem

1888-ban két budapesti fiatal úgy döntött, véget vetnek életüknek. A fiú 17, a lány 13 éves volt, s mivel nem tudták elviselni a tudatot, hogy a házasságik még éveket kell várniuk, úgy határoztak, inkább a halált választják. Nekiindultak hát a Dunának. A lány beugrott, a fiú pedig előhúzott egy pisztolyt. Csakhogy a lány rájött, hogy tud úszni, így aztán partra evickélt. Éppen ebben a pillanatban húzta kedvese saját magára irányítva a pisztolyt,  háromszor meghúzta a ravaszt…és mindháromszor mellélőtt. Negyed órával később a két fiatalt átadták szüleiknek.

A nő, aki öt férjet temetett el

A viktoriánus kor végefelé egy francia nő ötször özvegyült meg egymás után, s az öt férj közül egyik sem természetes halállal halt meg: az első felakasztotta magát, a második tűzvészben vesztette életét, a harmadik megfulladt, a negyedik ugyancsak kötél által végzett magával, az ötödik pedig –  miután igencsak remegő kézzel írta alá a házasságot igazoló dokumentumot – kis idő múlva maga is meghalt, a már jól bevált kötél segítségével, írja a BBC.