Inkubátor? Mekkora hülyeség! – feltalálók, akiket koruk kinevetett

A nagy felfedezések előrelendítik a tudományos életet – persze, csak akkor, ha ezt a tudományos élet is akarja. Az igazán nagy újdonságokat ugyanis gyakran egy az egyben elutasítja, rosszabb esetben pofán röhögi a tudományos közvélemény.

Koraszülöttek a vidámparkban

A koraszülött babákat a 19. század vége óta tesszük inkubátorba, legalábbis Európában. Az eszköz egy Stéphane Étienne Tarnier nevű francia szülészorvos találmánya, amely Európában viszonylag hamar elterjedt, ezzel nem volt probléma. Itt, azaz konkrétabban a Berlini Világkiállításon találkozott Martin Arthur Couney, amerikai orvos az eszközzel, és úgy döntött, importálja az USÁ-ba a remek találmányt.

Az amerikai orvosok azonban heves elutasítással reagáltak és egyik kórház sem volt hajlandó használni a dobozokat. Nem hittek bennük. Couney azonban nem adta fel: a Coney Island-en lévő hatalmas vidámparkban rendezte be székhelyét, feltehetőleg két kardnyelő meg egy tetovált, szakállas nő szomszédságában. Couney az inkubátoraiban koraszülötteket tartott, akiket a vidámpark látogatói 25 centért megnézhettek. A bevétel a korababák orvosi költségeit fedezte, így a szülőknek nem kellett azért fizetniük. Az üzlet, vagy minek is nevezzük, majdnem negyven évig, 1903-tól 1940-ig működött. Ezalatt Couney körülbelül 8000 babát kezelt és nagyjából 6500-nak mentette meg az életét. A New York Hospital csupán 1939-ben nyitotta meg koraszülött-központját, ahol már inkubátort is használtak.

Boncolás után kezet kell mosni

Itthon eléggé közismert Semmelweis Ignác, az anyák megmentője, mi több, egyetemet is elneveztek róla. Semmelweis a 19. század közepén dolgozott egy bécsi szülészeti osztályon, és azzal az ötlettel állt elő, hogy a gyermekágyi láz fertőző betegség. Akkoriban még ismeretlen volt a baktériumok és vírusok fogalma, Semmelweis csupán a megfigyeléseire alapozta a felfedezést: észrevette ugyanis, hogy ahol a boncolásokat végző orvosok és orvostanhallgatók vizsgálják a frissen szült nőket, ott gyakoribb a gyermekágyi láz nevű méhgyulladás.

Semmelweis arra jutott, hogy a boncoláskor láthatatlan hullarészek tapadnak az orvosok kezéhez, ezért kipróbálta, mi lesz, ha az orvosok a nők vizsgálata előtt klóros vízzel kezet mosnak. Semmelweis kórházában a kézmosás kötelezővé tétele után fél éven belül a gyermekágyi láz előfordulása 90 százalékkal csökkent.