„A baj nem is a baleset, az igazi gond, ami utána jön!”

Zsuzsanna, a tizenkét éves Olivér édesanyja meséli: „Az elején azt hittem, hogy az idő múlásával jobb lesz a helyzet – de nem így van. Amikor a baleset megtörtént, nem is tudtam felfogni, hogy mibe csöppentünk, az embert sokk éri, kikapcsol. Addig, míg csinálni kell valamit a gyerek körül, nincsen probléma, mikor túljutottunk a nehezén, én akkor fogtam fel, hogy mi történt.”

Olivér egy Pécs melletti faluban él, három bátyjával és szüleivel, sok állat között, egy nagyobb vidéki birtokon. „Négy fiam van, de a másik hárommal annyi bajom nem volt, mint Olivérrel. De hát a környezetünkben van hasonló korú kislány, aki megégett, megtaposta egy szarvas, lovasbaleset érte” – meséli az édesanya.

Két éve decemberben azonban megváltozott az életük, mert égési balesetet szenvedett a fiú. Golyó nevű félig puli, félig foxi- keverék fehér kutyusát még kimentette a kazánházban keletkezett tűzből, azonban a gyerek már nem jutott ki időben, a lángok felcsaptak és ő megégett. A vásárlásból épp hazatérő szülők, és Olivér testvérei még fel sem tudták fogni mi történt, azonnal cselekedniük kellett: hűteni a gyermek megégett testét, mentőt hívni, először Pécsre, majd később Budapestre, a Bethesda Gyermekkórházba kísérni.

Az elmúlt két és fél év során folyamatosan visszajártak a kórházba: műtétre, gyógytornára, kötözésre. Olivérnek a kisujjában drót van, a szájánál húzóheg, speciális elasztikus anyagból készült ruha segíti a gyógyulását, s újabb műtétre érkezett pár napja. A fiú az elmúlt két évben hirtelen fejlődött: súlya huszonöt kilóról negyvenre nőtt, 30 centiméterrel lett magasabb, ezért a bőr növekedésével együtt kell újabb műtétre és gyógytornára járnia.

Zsuzsanna, az édesanya derűsen meséli, hogy fia a gyógytornásznak még nem tudta kinyújtani a kezét pár hónappal a baleset után, de amikor először hazatértek, és a gyerek meglátta a kutyáját, azt azonnal elérte. Mit volt mit tenni, a kutyust lefertőtlenítették, és hagyták, hogy a fiú a pajtásával játszon. – „Úgy gondolom, hogy mindenki a gyerekének legjobbat szeretné, hiszen előtte az egész élet.  Mindent megteszünk, hogy Olivér minél előbb meggyógyuljon, s a legjobb szakemberek segítsék a felépülésben. Az első időkben nagyon nehéz volt, hiszen több száz kilométerre lakunk, vidéken. Mindenképpen Olivér mellett akartam maradni, ezért a kórház közelében egy panzióban aludtam, de a legolcsóbb szállás is több ezer forint éjszakánként. Ezért is tartom nagyon jó ötletnek az Anyaotthon létrehozását, hiszen ez nemcsak a mi problémánk, hanem számos édesanyának jelent segítséget, hogy a rehabilitáció és az utógondozás során is a gyermeke mellett maradhat a Kórházban!”

A baleset után sokáig tart, míg a gyermek felépül testileg, szellemileg, amiben a szülőnek nagyon nagy szerepe van. „Sokat beszélgetettünk Olivérrel a balesetről. Persze nem azonnal. Hihetetlen, hogy tudja: nem a tűz a hibás, nem a kazán, hanem ő. Ezt nehezen értük el, körülbelül egy hónapig beszélgettünk erről. De az igazi nehézség az, hogy szülőként tudom: a lelkiismeret-furdalás soha nem fog elmúlni. Az ember másként kezd visszatekinteni egy idő után az eseményre, tudja, hogy ennél rosszabb is lehetett volna. Ennek felismerése, elfogadása a szülő számára is nehéz, hiszen mi történik akkor, ha Olivér mélyebben bemegy a tűzbe és megég a tüdeje… A testvérem 9 évesen majdnem ugyanígy égett meg, hígítóval akart robbantani mint a filmeken. Ma 32 éves, és sokat segített, hogy beszélgettek.” – meséli Zsuzsanna.

Olivérnek nagyon jó a természete, akaratos, nagy az önbizalma mondja az édesanya. „Amit elhatározok, azt meg is szerzem” – mondja Olivér, aki most egy kisebb műtétre érkezett a kórházba. Természetesen, a fájdalmat nehezen viseli, de életkedve, talpraesettsége sokat segít abban, hogy a rehabilitáció és a gyógyulás ideje lerövidüljön. Környezete is segíti: osztálytársai, szomszédai, szülei és környezete is felkészültek a felépülésével kapcsolatos problémákra.

A Bethesda Gyermekkórház Égési Centrumában az országban egyedülálló módon segítik a gyermekek felépülését. A sérülést követően, a beteg állapotához igazodva rövid időn belül megkezdődik a gyermek fizikai és lelki rehabilitációja. Ezt a nagyon fontos munkát az orvosi ellátás mellett szakavatott ápolók, gyógytornászok, pszichológusok, logopédus, mozgásterapeuta, masszőr, pedagógusok és más szakemberek végzik, annak érdekében, hogy a lehetőség szerinti legjobb állapotot érjék el a gyermek gyógyulásában.

A kórházból történő távozás után sem engedik el a gyermek kezét, folytatódik az utógondozás, amelynek első fázisa a gyermek szociális visszailleszkedését segítő program. Ennek során a kórházi szociálpedadógus és klinikai lelki gondozó felkészíti a gyermek környezetét a beteg fogadására, lehetőséget adva ezzel a felmerült kérdések, félelmek megbeszélésére.

Az égési sérülést követően a mielőbbi gyógyulásban az orvosi beavatkozásokat kiegészítő gyógytorna fontos szerepet játszik, ezért már az első napokban megkezdődik. A cél a mozgást akadályozó húzóhegek kialakulásának megelőzése. Mivel ez a folyamat 1-1,5 évig is eltarthat, a gyógytorna a teljes gyógyulásig folyamatosan szükséges.

Hámori Zita, a Bethesda Gyermekkórház gyógytornásza kiemeli, hogy a szülők és a gyermekek együttműködése nélkül elképzelhetetlen a sikeres rehabilitáció: „Természetes, hogy mindenki sajnálja a saját gyermekét. De szükség van a gyógytornára a hosszú távú cél eléréséhez, hogy egészségesen tudjon játszani és majd dolgozni, még akkor is, ha ezzel fájdalmat okozunk neki. A torna többnyire megterhelő, fájdalmas, de rendszeresen végezve a mozgás-beszűkülés megelőzhető, és esztétikailag is jobb eredményt érhetünk el. A tornát játékos formában igyekszünk a gyermekekkel elfogadtatni. A gyermekek általában nem tudják felmérni a gyógytorna szükségességét, ezért különösen számítunk a szülők együttműködésére, akik támogató hozzáállásukkal átlendíthetik gyermeküket a gyakorlatok kellemetlenségein. Ha a szülő ebben a szakaszban nem áll a gyógytornász mellé, aligha számíthatunk megfelelő eredményre.”

Nehéz dolog megnyerni a gyerekek bizalmát, a szakemberek megpróbálják a játékosságot beépíteni az égési sérülés utáni mozgásterápiába. De önmagában a játék még nem elég, mert vannak passzív módszerek (pl. masszírozás), amiket a szülőknek még akár otthon is alkalmaznia kell. A gyógytorna a kórházi távozással még nem ér véget! Fontos, hogy a gyermek további kezelésben részesüljön, ha a nagy távolság miatt nem megoldható, a lakóhelyen kell gondoskodni gyógytornászról, és a szülőknek is érdemes megtanulni a szükséges mozdulatokat.

Mint látható tehát, a gyerekeket sokféle módon, sok mindentől kell védenünk. A kórház stratégiai partnere az SCA HYGIENE PRODUCTS Kft., így arra törekszik, hogy minél sokoldalúbb segítséget kínáljon. A svéd multinacionális vállalat neve első hallásra talán kevésbé cseng ismerősen hazánkban, holott a magyar családok többsége a mindennapokban találkozik otthonában a cég közismert márkáival (Zewa, Tork, Libero, Libresse és TENA). Ezértnem meglepő, hogy gyermeknap alkalmából az SCA Libero márkája a kórházi tartózkodás megkönnyítése céljábólegy aprógesztussal próbálta „köszönteni” és egy kicsit felvidítani a beteg gyerekeket. Jaksa Petra önkéntes tűzoltó és Sándor Judit manager, az Anyaotthon jótékonysági akciójának önkéntes segítői ajándékokkal lepték meg a Bethesda Gyermekkórház kis betegeit: bábokat és matricákat adtak át a Kórházban fekvő, és az ambulanciára érkező gyerekeknek.

Az Anyaotthon létrehozására indított adomány szervezést pedig a Zewa márka vásárlóinak segítségével összegyűjtött 2,5 millió Ft összegű támogatás indította el, amelyet idén márciusban a Nőnap alkalmából adtak át a Kórháznak. Ezért is döntött úgy az SCA – a SPAR áruházlánccal közösen új adománygyűjtő akcióba kezd: akik 2014. május 22. és szeptember 9. között Zewa Kids terméket vásárolnak valamely Interspar áruházban, egyben 50 Ft-ot adományoznak a Bethesda Kórház Alapítványnak az Anyaotthon létrehozására.