Az IQ-virtuóz nem volt csodagyerek

Egy fiatal magyar nőt, Balanyi Bibiánát választották meg a világ legintelligensebb embereit tömörítő Mensa szervezet nemzetközi elnökének. A 130 ezer tagot számláló zseniklubot vezető, a hétköznapokban fordítóként dolgozó Balanyi Bibiána fontos küldetésnek tekinti az intelligencia mint érték népszerűsítését, mert mint mondja, ma nem minden helyzetben – még munkavállalásnál sem – jelent feltétlenül előnyt, ha az embernek kiemelkedő képességei vannak.

Lapunknak adott interjújában kiemelte: az intelligencia körülbelül tizenhét éves korra áll be a végleges szintre, és felnőttként már érdemben nem lehet fejleszteni, de a gyerekkori ösztönző környezet sokat számít. Azt mondja, ha már óvodás korban megmutatkozik, hogy valaki értelmesebb az átlagnál, akkor a szülőnek támogatnia kell, hogy a gyerek kipróbálhassa magát mindabban, ami érdekli, mindamellett sokat árthatunk, ha miniatűr felnőttként próbáljuk kezelni a kicsit.

– Mielőtt híre ment, hogy első magyarként elnökké választotta a nemzetközi Mensa szervezet, nem lehetett gyakran hallani az egyesület tevékenységéről. Mi mindennel foglalkozik ez a rengeteg okos ember?
– A Mensa nemzetközi egyesület, amely a világon élő legintelligensebb két százalékot keresi. 1946-ban alakult, és ma már 46 országban van tagszervezete, illetve további 30 országban élnek még tagok. Magyarországi tagozata, a Mensa HungarIQa 1993-ban alakult, ennek 1994 óta vagyok tagja, majdnem tíz évig vezettem elnökként. 2009 és 2013 között pedig a nemzetközi Mensa fejlesztési igazgatójának tisztségét töltöttem be. Egy politikától, vallástól, ideológiától független nonprofit szervezetről van szó, amelynek két fő célja, hogy ösztönző közeget teremtsen a tagjai számára, illetve segítse az intelligencia kutatására és népszerűsítésére irányuló tevékenységeket. Programjaink között a tudományos előadásoktól a biciklitúrán át a közös társasjátékozásig számtalan dolog szerepel, sőt idén harmadik alkalommal rendezzük meg a Nagy Diák IQ-tesztet. Ezenkívül a nemzetközi Mensának van egy alapítványa, amely ösztöndíjakat ad, kutatásokat támogat, és sok országban iskolákkal is együttműködnek a tagszervezetek. Szerbiai mintára például a magyar Mensa is szeretne speciális képességfejlesztő programot indítani óvodáskorú gyerekeknek.

– Mivel jár az elnöki poszt?
– Egyfelől adminisztratív teendők hárulnak rám, másfelől nekem kell irányítanom a legfőbb közgyűlést, emellett számtalan fórumon képviselni, megjeleníteni a szervezetet. Óriási megtiszteltetés, hogy egy ilyen sokszínű, kultúrákon átívelő szervezet tagjai úgy döntöttek, hogy engem választanak, hiszen a Mensa nem kevesebb mint 130 ezer tagot számlál a világon, és a tagok közvetlen választás útján szavaznak bizalmat a nemzetközi tisztségekért induló jelölteknek. Nagy fegyvertény az is, hogy erős mezőnyben, a magyarországinál lényegesen nagyobb taglétszámmal működő nemzeti egyesületek jelöltjeivel szemben diadalmaskodtam.

– Kik lehetnek tagok? Hogyan lehet bekerülni a Mensába?
– Az kerülhet be, aki a hivatalos teszten elér egy bizonyos eredményt. Ez – attól függően, hogy melyik skálán nézzük – 135, illetve 148 feletti IQ-pontszámot jelent, miközben az átlagos érték 100. Általában úgy definiáljuk, hogy a legokosabb két százalék léphet be.

– Hogyan kell jelentkezni?
– Folyamatos a jelentkezés, Budapesten havonta tartunk tesztírásokat, vidéken pedig durván félévente, egy-egy nagyobb városban. Ha sikerül a teszt, a jelentkező a tagdíj megfizetésével máris beléphet, nem kell később megismételni a mérést.

– Mit mér pontosan az IQ-teszt, és hányféle tesztjük van?
– Az intelligenciahányados egy relatív mutató, amely azt fejezi ki, hogy a személynek a saját korcsoportja átlagához képest milyenek a szellemi képességei, a problémamegoldó képessége. IQ-tesztekből egyébként alapvetően nincsen sok, mert az elkészítésük nagyon drága és időigényes. Éppen ezért is vagyunk nagyon büszkék a Mensa HungarIQa tavaly elkészült adaptív IQ-tesztjére. A Mensa honlapján egyébként elérhető ez az ingyenesen kitölthető próbateszt, amelyet az OTP Fáy András Alapítvánnyal együttműködésben, dr. Kovács Kristóf felügyelő pszichológus szakmai vezetésével állítottak össze a Mensa tagjai. Ennek sajátossága, hogy mindig az előző kérdés megoldása alapján dobja fel a következő kérdést, tehát nem állandó, fix feladatsor, így nem áll fenn az a veszély, hogy kiszivárog a megoldás. A próbatesztet bárki megoldhatja, s aki jól teljesít, eljöhet a Mensa hivatalos felvételi tesztjére, amit már ellenőrzött körülmények között, időre kell kitölteni.

– Mennyi az ön IQ-ja?
– Az enyém a legjobb egy százalékban van.

– Mikor derült ki önről, hogy különlegesen intelligens? Kisgyermekkorban is megmutatkoztak a képességei?
– Nem voltam csodagyerek. Imádtam olvasni. Mindig szerettem a teszteket, a kitöltős logikai feladatsorokat, de gyerekkoromban különösebben nem foglalkoztam az észbeli képességeimmel. Általános iskolában kitűnő tanuló voltam, de a gimnáziumban négyeseim is voltak. Már egyetemista voltam, amikor egy barátnőmmel láttuk egy plakáton a felhívást, hogy IQ-tesztet lehet kitölteni. Pusztán kíváncsiságból vágtunk bele, nem bíztunk benne, hogy tényleg sikerülhet bekerülni a Mensába. Aztán mégiscsak sikerült.

Az interjú még nem ért véget. Olvass tovább!