Milliószor bocsánatot kértem a babámtól

Zsanettbe mélyen beleégtek azok a kórházi napok, amikor az inkubátor mellett aggódott és sírt. Minden grammért imádkozni kellett. Ahogy hízott és növekedett a kicsi, úgy gyógyultak a sebek.

A székesfehérvári Erdélyi Zsanett három évvel ezelőtt dolgozni és nyaralni ment Máltára, ahol megismerkedett líbiai-máltai párjával. Néhány hónap után, ahogy ő meséli, megtartották a bazi nagy lagzit és teherbe is esett. Ám a babavárás nem a terv szerint haladt, ugyanis már a harmincadik héten megszületett kislányuk, Janine.

„Alapjában véve szerettem terhesnek lenni, de az első trimeszterben mindig és mindentől hányingerem volt. Éppen ezért csak minimálisan híztam. Szinte végig dolgoztam a terhességem mint étteremvezető. A 25-29. héten Magyarországon voltam éppen a szüleimnél. A harmadik trimesztertől kezdtem vizesedni, de otthon azért volt alkalmam pihenni”- kezdi történetét Zsanett.

A 30. héten valami történt

„Hamarosan visszatértünk Máltára, ahol is az orvosi kontrollon jelezték, hogy a vizeletem tele van fehérjével. Csodálkoztak, hogy jól éreztem magam, a fejem sem fájt. 174 volt a vérnyomásom.” Ez a 30. terhességi héten volt. Zsanettet a vizsgálatról egyenesen a kórházba irányították, mondván toxémiája, terhességi mérgezése van, ami nagyon veszélyes a magzatra és ránézve is. „Gyorsan behozta a férjem a bőröndömet, én pedig csak feküdtem és nagyon izgultam. Az egyik oldalamon vérnyomásmérés zajlott, a másikon a baba szívhangját figyelték. A vérnyomásomat gyógyszerekkel levitték 133-ra, de közben állandóan nézték a babám állapotát. Másnap újra vizsgáltak. Azt az érzést sosem tudom kitörölni az emlékezetemből, ahogy hallottam, hogy lassulni kezd a kicsi babám szívhangja. Hirtelen visszatért, aztán megint elhalkult a szívhangot jelző gép. Ekkor jelezték az orvosok, hogy nem várhatunk tovább.”

Forrás: Babaszoba

Janine csak 1 kiló volt

2015. november 7-én, reggel 6:15-kor császármetszéssel megszületett Zsanették kisbabája, 1-kg-os születési súllyal. A szülőknek azonnal nem mutatták meg, hiszen nem tudták az orvosok sem, hogy milyen állapotban lehet, de az jó jel volt, hogy az első pillanattól kezdve egyedül lélegzett.

A cikk még nem ért véget. Olvass tovább!