Sisi születésnapja volt karácsonykor

A 178 évvel December 24-én született Sisi, azaz Erzsébet császárné. Mi, magyarok főleg – igazság szerint kissé eltúlzott – magyarszeretete miatt ismerjük, de a lázadó szellemű szépség valójában ennél sokkal jelentősebb személyisége volt az osztrák udvarnak. Az anyósával folyton hatalmi harcot vívó, törékeny, önfejű és határozott, összezavarodott kislányból komoly nővé érett Sisi a mai értelemben vett kőkemény feminista volt, aki készakarva hanyagolta el császárnéi kötelességeit, és nagyjából úgy tett-vett az udvarban, ahogy az neki tetszett. Lovagolt, költött, utazgatott és ismerkedett: ilyen volt Sisi, a magánember.

Az 1800-as évek szépségszimbólumaként ismert Sisi életéről mi általában magyar vonatkozásainak köszönhetően hallhatunk.

Sisi mint magyar királynő

A naiv, törékeny kislányként a merev etikettet követő, hideg-rideg, ijesztő császári udvarba került Erzsébet a kezdetektől fogva szimpatizált a magyar kultúrával, először Majláth János gróf jóvoltából találkozott a magyarokkal, aki az udvarba kerülése előtt Ausztria történelmére tanította. Később betegeskedései miatt tett utazásai során ismerkedett meg honfitársainkkal, akik annyira belopták magukat a szívébe, hogy ettől kezdve magyarul tanult, ahányszor csak tehette, Magyarországra jött, és negyedik gyermekét, Mária Valériát már csak a budai várban volt hajlandó megszülni.

Magyarszeretetének hála több hazai épület viseli nevét, de például a budapesti Erzsébet hidat, sőt, Erzsébetváros kerületet is a császárnéről nevezték el. Arról a Sisiről viszont keveset hallhatunk, aki a modern felfogás szerinti feminizmus híveként, szembekerülve a bécsi udvarral, az önmegvalósítást tartotta fontosnak császárnéi teendői helyett.

Nővérét szánták a trónra

Sisi, hét testvéréhez hasonlóan, a teljes szabadság és minimális kötöttségek világában nőtt fel távol a császári udvartól, Miksa József bajor herceg és Mária Ludovika Vilma királyi hercegnő gyermekeként. Szüleinek eleinte eszükbe sem jutott, hogy a szeleburdi Erzsébetet ajánlják az osztrák trónörökös számára feleségül, helyette nővérét, Ilonát szerették volna a fess Ferenc József színe elé állítani. Sisi eleinte csupán kísérőként érkezett anyjával és nővérével a császár nyári rezidenciájára, Bad Ischlbe, de Ferenc József rögtön felfigyelt a gyönyörű fiatal lányra. 1854-ben Bécsben házasodtak össze, Sisi számára pedig ekkor kezdődött látszólag véget nem érő szenvedéseinek sora, amely legfőképp szelídíthetetlen természetének volt köszönhető – nem tudott, sőt, igazából nem is nagyon akart ugyanis beilleszkedni az egyik legszigorúbb etikettet alkalmazó bécsi udvartartásba.

Valóban szerelem volt első látásra

Furcsamód állítólag először nem Ferenc József, hanem a császárnénak később annyi bosszúságot okozó Zsófia főhercegnő volt az, aki kiszúrta a nővérénél, becenevén Nenénél jóval bájosabb és visszafogottabb Sisit magának. Ferenc József csupán néhány órával később, a teadélutánon figyelt fel a valóban gyönyörű hercegnőre, akit anyja kis vonakodás után adott a császárhoz – nem gondolta volna ugyanis, hogy pont kicsit vadóc lánya lesz az, akin megakad a császár szeme, noha Sisi úgy nőtt fel, hogy Mária folyton rosszul kötött házasságát emlegette (férje ugyanis rangban alatta járt). A történészek szerint egyébként mondhatni, szerelem volt első látásra, Sisinek pedig imponált a jóképű férfi, de 15 évesen igazán nem értette, mivel jár majd, ha Ausztria császárnéja válik belőle.