EGÉSZséges Élet: boldogság, stressz, új szemüveg

Mit is nevezünk lelki egészségnek? Egy baráti beszélgetésben azt mondanánk: amikor jól érezzük magunkat a bőrünkben. Ez pedig akkor lehetséges, ha vannak céljaink, ha magunkkal és másokkal is békében élünk, fontosak vagyunk valakinek és képesek vagyunk pihenni, feltöltődni. Ezzel foglalkozik a mentálhigiéné, amely szó szerinti jelentésében a lélek vagy lelki egészség védelme, karbantartása. Ennek mentén haladva nézzük meg: mire is van szükségünk a boldog élethez?

Az élettel való elégedettség, régi nevén boldogság

A pénz nem boldogít. Ezt onnan tudjuk, hogy a kutatások alapján nem azok a legboldogabbak, akik gazdagok. A legboldogabb emberek, akiknek jók a kapcsolataik, barátaik és rendezettek a családi viszonyaik. Ebből következik, hogy segítik egymást, és ez szintén hozzátartozik az élettel való elégedettséghez. Bár kétségtelen, hogy vannak külső tényezők, amire csekélyebb ráhatásunk van. A kutatások alapján fontos számunkra, hogy ne legyen háború, éhínség, járvány. Máskülönben sokkal nehezebb boldognak lennünk.

Így nem csoda, ha mostanában kicsit mindenhol megingott az élettel való elégedettségünk.

Az viszont biztos, ha megtanulunk a pozitív dolgokra és lehetőségekre koncentrálni a rossz dolgok és negatívumok helyett, akkor kiegyensúlyozottabbak és boldogabbak lesznünk. Mindehhez arra van szükség, hogy azonosítsuk azt, hogy a saját életünkben mi viszi el az energiánkat és mi tölt fel bennünket. Írjuk össze egy papírlapra, hogy mi az, ami megterhel, kizökkent minket és kellemetlen stresszforrásként jelentkezik! Számbavétel nélkül csekély lehetőségünk van arra, hogy kontrollt is gyakoroljunk felettük…

„Én-idő”

Elsőre talán önzőség szinonimájaként is értelmezhetnénk, de mindez inkább az egészségünkről szól. A lelki egészség és kiegyensúlyozottság szempontjából nagy jelentősége van az úgynevezett „énidőnek”. Mivel nem vagyunk robotok, hogy folyamatosan készenlétben legyünk, a munkára és az újabb feladatokra koncentráljunk, kell, hogy legyen időnk hobbira, kikapcsolódásra, testi-lelki gondozásunkra. Miért KELL, így, csupa nagybetűvel? Mert máskülönben leépülünk, elfáradunk, kiégünk. Ezért aztán az énidő keresése nem okozhat lelkiismeret furdalást, mivel e nélkül csak betegségek és még több stressz jelenik meg az életünkben.

Be kell tervezni az időnkbe a gyerekmentes, házimunkamentes és egyéb feladatok nélküli időszakot, amikor azzal foglalkozunk, amivel szeretnénk.

Milyen az az idő, amit csak önmagunkra fordíthatunk? Ha nincs ötletünk, mert annyira elszoktunk a magunkra szánt óráktól, akkor megkérdezhetjük a családtagjainkat, kollégáinkat és barátainak is, hogy ők hogyan csinálják, van-e ötletük a megvalósításhoz. Nem szégyen másoktól tanulni…

Ha jelentkezik a szorongás…

Stresszes helyzetnek nevezzük azokat a szituációkat, amelyek többnyire feszültséget, szorongást okoznak bennünk. Az akadályokkal való szembesülés, a megoldások hiánya is jelenthet stresszt számunkra. A stressz lehet pozitív hatású is, amikor pl. nagyobb teljesítményre ösztönöz. Valójában az alacsonyabb szintű stressz (eustressz) kihívást, izgalmat jelentő állapot, mintegy  optimális ingerszint, ami teljesítményfokozó hatású. A hétköznapi szóhasználatban azonban a stressz olyasvalami, ami megnehezíti az életünket, vagy akár egyenesen meg is betegíthet. Ez lehet kellemetlen feszültség, lelki teher vagy akár testi probléma is. Minden olyan életesemény stresszfaktorrá válhat, amelyben túl magas az érzelmi telítettség. Bármely érzelem kiválthatja tehát, nemcsak a negatív, hanem a pozitív érzelmek is. Ez a túl magas érzelmi telítettség viszont csökkenti a teljesítményünket. Az, hogy kinél hol van a túl magas szint határa, személyfüggő. Vannak olyanok, akik „jól bírják a gyűrődést”, erős megküzdési képességgel rendelkeznek.  Ezzel szemben vannak olyanok, akik mindentől „kiborulnak”, a legkisebb problémától, konfliktustól is „kiadnak” és folyamatosan stresszállapotba kerülnek. A stressz tehát nemcsak szubjektív, hanem relatív is. Kutatások alapján azonban általánosan annyi elmondható, hogy egy közeli hozzátartozó elvesztése, válás, betegség, baleset, sőt még a házasságkötés is a legstresszesebb időszakok közé tartoznak.

Mit kezdjünk a stresszel?

Az biztos, hogy a stresszt nem lehet elkerülni, mivel a mindennapi életünk része, de mindenképpen kezdenünk kell vele valamit. Azoknak a helyzeteknek az elfogadása, amelyeken nem tudunk változtatni, jó hatással van érzelmi állapotunkra, és csökkentheti a stressz szintet. Viktor Frankl, a logoterápia megalkotója szerint ez a fajta magatartás, emberi szabadság az élet bármely helyzetében felülemel minket a korlátokon és nehézségeken.

Az önrefelexió is segít, ami annyit jelent, hogy saját hozzáállásunkon változtatunk. A stresszkezelés leghatékonyabb módja, ha megvizsgáljuk: valóban akkora stresszt okoz-e számunkra egy adott helyzet, mint azt elsőre hittük? Lehetséges, hogy saját gondolataim, viselkedésem, hozzáállásom megváltoztatásával csökkenhet vagy megszűnhet a kellemetlen érzés. Segíthet, ha megnézzük, milyen hatással lesz az adott esemény az életünkre egy hét múlva, két hónap múlva stb. Legyünk megértőek és elfogadóak magunkkal!

Tanult tehetetlenség

Lehetünk olyan állapotban is, amikor úgy érezzük, teljesen mindegy, mit teszünk, úgysem történik semmi pozitív. Nem tudunk változtatni, el kell viselnünk, ami velünk történik. A tanult tehetetlenség szorosan összefügg a negatív látásmódunkkal, azzal az elképzeléssel, hogy nincs hatásunk arra, ami történik velünk. A tanult tehetetlenséget kísérletekkel vizsgálták. Egy kísérlet során kutyákat rendszeresen elektromos ütések értek. A kísérleti állatok számára nem volt menekvés. Ezt követően a kutyákat olyan helyzetbe hozták, ahonnan egyetlen ugrással megszabadíthatták volna magukat, de nem tették. Ezzel szemben azok a kutyák, amelyekben előzetesen nem rögzült a tehetetlenség, azonnal kiugrottak a csapdából.

A negatív szemlélet helyett ezért érdemesebb a pozitívat keresni. Ez nem a valóság letagadása, hanem inkább szemléletváltás, a probléma körüljárása. Másképpen néz ki ugyanaz az élethelyzet, stresszforrás egy másik oldalról, egy eltérő nézőpontból, vagy akár egy kis idő elteltével is. Az biztos, hogy könnyebb és egészségesebb az életünk, ha a kapcsolatainkat ápoljuk, merünk és tudunk segítséget kérni, valamint ha önmagunkat is megajándékozzuk énidővel, nem csak másokat. A pozitív szemüvegünket pedig bármikor szabadságunkban áll felvenni.

A szerző mentálhigiénés lelkigondozó, mediátor, családterapeuta-jelölt.

Ha fontosnak tartod a családot, a szülői szerepekhez kapcsolódó értékeket, és szere  ksaoúioootnél további cikkeink között böngészni, akkor kövesd be a Családhálót a Facebook-on!