Ünneplés sok gyerekkel

Öt gyerekkel a puttonyban az év utolsó hónapjának ünnepei nem csak a békéről, meghittségről, nyugalomról szólnak, vagy talán ezekről a legkevésbé, sokkal jellemzőbb rájuk a minden-jó-ha-jó-a-vége mondás, úgy nagycsaládos módra.

Az első és legfontosabb tény a karácsonyi ünnepkörrel kapcsolatosan, hogy mi magunkban ünneplünk: szülők és gyerekek, a vándorlásos módszert meghagyjuk másoknak. Ez nem azt jelenti, hogy ez az egyetlen üdvözítő módszer, de az amúgy is őrült vásári forgatagra emlékeztető téli szünetben, ha azt szeretnék, hogy legalább fél napra meghittség költözzön a lakásunkba és nyugodt körülmények között várjuk a gyerekekkel az Angyalt, muszáj volt választani… Vagy türelmetlenül, kapkodva rohanunk egyik nagyszülőtől a másikig és hulla fáradtan esünk be az otthoni fa alá, vagy bevállalva a szüleink – félig-meddig jogos – háborgását, december 24-én kényelmesre véve a tempót, szépen, komótosan, mindenre időben előkészülve várjuk a csodát.

Természetesen még így is adódhatnak váratlan helyzetek: lemarad a bevásárlólistáról az ünnepi főétel legfontosabb összetevője, elfelejtjük elhozni az előre lebeszélt fát, betegség üti fel a fejét a családban, de karácsonykor még ezek sem tudnak kibillenteni az egyensúlyomból, illetve tudnának, de nem hagyom magam, mert akkor eluralkodna a káosz.